Egy ideje szarakodott a telefonom, persze garancia már nincs rá. Kellett venni helyette egy másikat, mert már panaszkodtak sokan, hogy nem tudnak felhívni.

Eddig még soha nem volt iPhone-om. Viszont az ismerőseim, akiknek ilyen van, mind dicsérték. Jó, gondolom, egyfajta önigazolásként is. Na mindegy, meglátjuk...

Az utóbbi időben OnePlus telefonokat használtam. Az első szériás Nord volt a legjobb, de aztán a gyereknek is kellett valami, úgyhogy én vettem egy Nord 2 5G-t. Ez viszont már sokkal sutább volt, legalábbis a szoftvere tekintetében. Olyan volt mint az elődje, de sok pici apróságban eltért tőle. Átgondolatlan méretű, megjelenésű vezérlőelemek, félig-meddig sikerült fordítások. Ezek megszűntek miután átalítottam a nyelvet angolra. Szóval így használtam több mint egy évig. Aztán előjöttek a hülyeségek. El-eltünedeztek a push üzenetek, így pl. egy kártyás tranzakció jóváhagyása sem volt triviális.

Az lett a vége, hogy beláttam, váltani kell. Na jó, de mire? Bevallom őszintén, hogy ha a Nothing-nak nem lenne az a b.zi világítós hátlapja, akkor azt vettem volna. A szoftver és a hardver is elég fasza. Az ilyen gyárilag mindenféle fassággal teletömött Samsung, Huawei meg Xiaomi egyáltalán nem érdekel. Marad még a Google Pixel, de annak az árából már iPhone-t lehet venni. Aztán gondoltam egy merészet, miért ne?

Megrendeltem. Mire ideért, az egy külön kaland volt. Az ígért előzetesen szállítási időhöz képest mintegy két hetes csúszással ide is ért. Azt hiszem elkövettem azt a hibát, hogy lustaságból a váltást Váltás iOS-re alkalmazásra bíztam. A legnagyobb szopás az volt, a OnePlus tele volt könyvtárakba rendezett zenei albumokkal. Persze mindegyik könyvtárban ott volt volt az album borító képként. Ezeknek meg csinált mindegyiknek egy fényképalbumot a b.zi. Még nem tudtam rájönni, hogy tudnám ezt a több száz albumot egyszerre törölni. Oké, ez az én hibám, megfeledkeztem róla. Elindítottam, otthagytam, nem figyeltem.

Ami tetszik

Nagyon jó a hangja. Az Androidon legtöbbet használt alkalmazások mind elérhetők iOS-re is. Ugyanúgy tudom őket használni. Baromi gyors, minden azonnal történik. A gyári Safarit, a Mailt, és a Naptárt azonnal töröltem. Ezek helyett ment a Chrome, a Gmail, és a Google Calendar. Navigációra Wazet-t használok. Nem volt túl triviális beállítani, hogy ha egy Naptár bejegyzésben megadott címre rábökök, akkor ne a saját térkép appját erőltesse még azután is, hogy letöröltem, de végül sikerült megoldani. Szóval a használt szoftverek tekintetében ugyanott vagyok, ahonnan elindultam. Röhögni fogsz, ezeken kívül másra nincs szükségem.

Ami nem

A navigáció egy rémálom. Hiányzik a háromszög, a kör és a négyzet. Ezt a legyezgetős, húzogatós dolgot nekem még szokni, tanulni kell. Ha vissza akarok térni az előző képernyőre, akkor az egy legyintéssel persze nem lehet elintézni, hanem a bal felső sarokban megjelenő aprócska nyilacskára és az előző képernyő nevére kell bökni. Vagy a jobb felső sarokban a Kész feliratra. Szóval nem valami logikus. Az se mindegy, hogy milyen sebességgel húzogatom. Ha túl gyorsan, akkor eltűnik. Ha kicsit lassabban és megállok úgy, hogy nem engedem el, akkor tudok váltani a megnyitott appok között, vagy ki is tudom pöckölni őket. Olyat viszont nem találtam, hogy egyszerre bezárjam az összes megnyitott appot. Oké, az Android biztos ilyen bunkó parasztoknak való mint én, az iOS meg kifinomult, úri népeknek. A telefonálás sem triviális. Van benne három kontakt lista: Összes kontakt, egy a gmailes címem, és egy iPhone nevezetű. Külön művészet ezekből megtalálni, hogy melyikben van éppen az akit keresek. De az is lehet, hogy én vagyok a béna.

Szóval még tanulnom kell sokat. Vagy fejlődnöm?