A Debian szabad számítógépes operációs rendszer. A Debian a Linux kernelt használja, de a legtöbb alapvető program a GNU projektből származik; innen ered a GNU/Linux elnevezés.
Ubuntu telepítéskor mindig megszoktam, hogy a felhasználó létrehozáskor rögtön bepipálom a felhasználó könyvtárának titkosítását is. Biztos, ami biztos alapon. Amikor a Debiant telepítettem, valahogy hiányzott ez az opció. Jó, gondoltam biztos a telepítés valamelyik másik fázisában fog rákérdezni. De nem, nem kérdezte, nem titkosította. Jólvan, biztos meg lehet csinálni manuálisan is. De meg ám!
Kész, vége, elég volt, betelt a pohár! Egyszerűen képtelen voltam tovább tűrni az Ubuntu hülyeségeit. Ez a systemd segített meghozni a döntést, pedig mielőtt lecserélték az upstartot, a 15.04 tűnt a megoldásnak a 14.10 butaságaira. Nem bazdmeg! Ami jól működik azt el kell kúrni!
Néha ki szoktam próbálni érdekesebbnek tűnő disztrókat. Csak úgy időtöltésből, hogy lássam mások mit csinálnak, merre tartanak. Meg, hogy naprakész legyek, ha esetleg valaki kérdezne, hogy mit tudnék ajánlani, mit nem, stb.
Eddig az Ubuntunál nem találtam jobb választást. Persze, tudom sokan vannak olyanok, akik pont az ellenkezőjét mondják. Szubjektív. Nekem soha nem volt vele bajom, mindent meg tudtam oldani. Lehet, hogy mázlim volt, hogy mindig olyan hardverek használtam, amivel nem volt problémája. Vagy egyszerűen nem az operációs problémájaként tekintettem az esetlegesen előforduló kis hülyeségekre, hanem a saját tudásom hiányosságának könyveltem el. Hozzáállás kérdése.
Az ownCloud egy olyan szoftver csomag, helytől független, több gép között szinkronizálható tárhelyet biztosít az adatainknak. A projektet 2010 januárjában indította Frank Karlitschek KDE fejlesztő, hogy ingyenes alternatívát nyújtson kereskedelmi cloud szolgáltatókkal szemben. Az ownCloud segítségével a saját szervereden létre lehet hozni egy saját, a Dropboxhoz hasonló szolgáltatást.
A saját szerver pedig nem lesz más, mint egy Raspberry PI-n futó Debian linux, a Raspbian lesz. Lehetne bármilyen más, a Raspberry PI-n futtatható OS pl: Arch, de nekem a Debian a szimpatikus.
Terminált fogok használni, úgyis ssh-zni kell majd sokat.
Letöltöttem a Raspberry PI oldaláról az aktuális Raspbian képfájlt:
Utána kicsomagoltam a letöltött fájlt:
Majd rámásoltam egy üres SD kártyára. Még szerencse, hogy van egy jó kis USB-s SD kártya olvasóm. Nálam /dev/sdb volt az SD kártya, a df -h megmondja. Ha pl a /dev/sdb1 a kártya, akkor nekünk majd csak a /dev/sdb rész kell belőle. Másolás előtt nem árt leválasztani a kártyát:
Most már tényleg indulhat a másolás:
Ez eltarthat egy darabig, ha meg karod nézni, hogy hol áll a másolás, akkor nyiss egy másik terminált és ott add ki a következő parancsot:
Ez megjeleníti az első terminálban, hogy hol tartunk. Ha még egyszer kiadod, még egyszer megjeleníti.
Miután végeztem a másolással a kártán szabadon maradt helyen a lemezkezelővel létrehoztam egy sdata nevű ext4-es partíciót. Ezen fogom majd tárolni az adatokat.
Ma le akartam menteni egy CD-t MP3-ba, de elsőre nem sikerült, mert a GStreamer alapból nem támogatja az MP3-fájlok kódolását. Pár perces keresgélés után megtaláltam, hogyan lehet ezt különböző linuxokon mégis megtenni:
UbuntuUbuntu 7.10 vagy újabb esetén kattints ide.
24 hónap fejlesztés után a Debian Projekt bejelentette az új 6.0-ás, "Squeeze" kódnevű verziót. A Debian egy szabad operációs rendszer, amely most első alkalommal két kiadással jelentkezik. Az egyik a hagyományos Debian GNU/Linux, míg technikai előzetesként elérhető a Debian GNU/kFreeBSD változat is.
A Debian számos számítógép típuson használható a palmtopoktól és kézi gépektől a szuperszámítógépekig. A Debian Squeeze 9 architektúrát támogat: 32-bit PC / Intel IA-32 (i386), 64-bit PC / Intel EM64T / x86-64 (amd64), Motorola/IBM PowerPC (powerpc), Sun/Oracle SPARC (sparc), MIPS (mips (big-endian) és mipsel (little-endian), Intel Itanium (ia64), IBM S/390 (s390), és ARM EABI (armel).