A Raspberry Pi egy bankkártya méretű, egyetlen lapra integrált számítógép, amelyet az Egyesült Királyságban fejlesztettek oktatási célokra. A gép különböző Linux-disztribúciókal működtethető, illetve elérhető egy RISC OS verzió is.
Van több Raspberry Pi-m, mind más-más feladatra. Nem túl erős gépecskék ezek, így jobb ha csak egy dologgal foglalkoznak. Van egy pl. amin Pi-hole fut, van egy amire a biztonsági mentések mennek Duplicatival, ssh-n keresztül, de van olyan is amin a gyerek játszik Minetesttel.
Ha otthon olyan eszközöket használsz, amiknél nem szeretnél bajlódni a hirdetések blokkolásával és van egy elfekvő Raspberry Pi-d is, akkor vess egy pillantást a Pi-hole projektre!
Elkészült az első Raspberry Pi dobozom.
Megjelent a Volumio audiofil zenelejátszó 1.5-ös verziója, tele mindenféle izgalmas újdonsággal.
Ez már elég rég óta hiányzott, de most a prémium előfizetéssel rendelkezők a Settings oldalon be is kapcsolhatják. Bekapcsolás után a Browse tab Spotify szekciójában kereshetünk a lejátszási listákban is.
A Volumio egy teljesen új zenei rendszer. Arra lett tervezve, hogy az összes zenédet a legjobb minőségben játssza le, legyen az Hi-Res fájl vagy akár egy Web Rádió. Kezelheted a kedvenc eszközöddel, ami lehet egy okostelefon, egy pc, vagy egy tablet és élvezd úgy a zenét ahogy azelőtt még soha.
A Hi-fim egy kicsit elavult. Na jó őrségi. A zenék a NAS-on vannak, így leginkább csak számítógépről tudom hallgatni őket a kis gagyi hangszórókkal vagy fejhallgatóval. Össze is kábelezhetném a gépet és a Hi-fit, de az elég kényelmetlen. Viszont van egy elfekvő Raspberry PI-m.
Monitor, billentyűzet és egér nélkül akarod használni a Raspberry Pi-t egy olyan helyen ahová nem ér el az hálózati (ethernet) kábel? Sebaj, majd a kábel helyett bedugsz egy USB-s Wi-Fi adaptert. Érdemes olyan adaptert választani, amit a Raspbian driver telepítés nélkül támogat. Innen érdemes válogatni: RPi USB Wi-Fi Adapters. Nekem egy TP-Link TL-WN321G volt éppen kéznél, ami működik is szépen.
Na, de haladjunk szépen sorban. Először is szedjük össze, hogy mire is lesz szükség a beállításhoz:
Ezeken kívül nem árt ha tudod a Wi-Fi hálózat azonosítóját (SSID), a hozzá tartozó jelszót és a titkosítás módját.
Ne dőlj be a hype-nak: a Felhő nagyon távol van a biztonságtól. De nem kell aggódni! Örökre elfelejthetjük a Dropboxot és társait, akik a piszkos kezükkel az adataink között turkálnak, másoknak mutogatják azokat, stb. Hiszen mi is csinálhatunk magunknak személyes, korlátlan és biztonságos Felhőt. Nem kell hozzá más csak egy Raspberry Pi és a BitTorrent Sync.
Az ownCloud egy olyan szoftver csomag, helytől független, több gép között szinkronizálható tárhelyet biztosít az adatainknak. A projektet 2010 januárjában indította Frank Karlitschek KDE fejlesztő, hogy ingyenes alternatívát nyújtson kereskedelmi cloud szolgáltatókkal szemben. Az ownCloud segítségével a saját szervereden létre lehet hozni egy saját, a Dropboxhoz hasonló szolgáltatást.
A saját szerver pedig nem lesz más, mint egy Raspberry PI-n futó Debian linux, a Raspbian lesz. Lehetne bármilyen más, a Raspberry PI-n futtatható OS pl: Arch, de nekem a Debian a szimpatikus.
Terminált fogok használni, úgyis ssh-zni kell majd sokat.
Letöltöttem a Raspberry PI oldaláról az aktuális Raspbian képfájlt:
Utána kicsomagoltam a letöltött fájlt:
Majd rámásoltam egy üres SD kártyára. Még szerencse, hogy van egy jó kis USB-s SD kártya olvasóm. Nálam /dev/sdb volt az SD kártya, a df -h megmondja. Ha pl a /dev/sdb1 a kártya, akkor nekünk majd csak a /dev/sdb rész kell belőle. Másolás előtt nem árt leválasztani a kártyát:
Most már tényleg indulhat a másolás:
Ez eltarthat egy darabig, ha meg karod nézni, hogy hol áll a másolás, akkor nyiss egy másik terminált és ott add ki a következő parancsot:
Ez megjeleníti az első terminálban, hogy hol tartunk. Ha még egyszer kiadod, még egyszer megjeleníti.
Miután végeztem a másolással a kártán szabadon maradt helyen a lemezkezelővel létrehoztam egy sdata nevű ext4-es partíciót. Ezen fogom majd tárolni az adatokat.
Ma sikerült kipróbálni az új szerzeményemet.
Egy 16 GB-os class 4-es SD kártyára felírtam a debian6-19-04-2012.img képfájlt:
Rájöttem, hogy a Galaxy S töltője kiválóan használható hozzá. Rádugtam egy billentyűzetet meg egy egret. És akkor itt kezdődtek a problémák: se a monitoromon se a TV-n nincs HDMI bemenet. A monitoron csak VGA van, a TV-n meg csak SCART.
Tiszta mázli, hogy van egy RCA-SCART kábelem, ami már elég jó közelítés. Már csak egy jack-rca átalakító kell. Némi turkálás után olyat is találtam. Majd asztali gépből átdugtam a net kábelt és rádugtam a töltőt.
Már indul is. A bal felső sarokban látszik a málnás logo, alatta a boot folyamat üzenetei. Viszonylag gyorsan el is indult. Talán fél perc lehetett mire megjelent a login promt. Felhasználónév: pi, jelszó: raspberry és nem raspberrz. Billentyű kiosztásra figyelni!
Épp most hozta a futár.