Te hordtad ilyenben a cuccaidat a suliba? Ez volt a királyság a '80-as években.

Én már akkor is nagyon menő arc voltam, így természetesen én is ilyen szarságot cipeltem. Melegítőben, tornacipőben. Tényleg rohadt vagányul nézhettem ki. Kár, hogy nincs róla fotó! Anyámék tuti szétröhögték magukat rajtam. Apjuk, dipi köll a gyeröknek! Bakker, nem akarom! Tényleg ennyire kertének voltunk? Viszont minden lényeges cucc elfért benne. Könyvek, füzetek, tolltartó, szendvics, bicska, vetkőzőstoll, stb. Frankón be lehetett pakolni. De mire a suliba értem, mindig totál káosz volt benne, semmit se lehetett megtalálni. Az volt az igazi genyóság, amikor egymás dipijeinek a zárjait titokban, alig észrevehetően kinyitogattunk, majd amikor az illető nagy mozdulattal a felcsapta volna a motyót a padra, röpült széjjel minden. Mondjuk egy egyes felelet után roppant kellemes érzés volt egy ilyen.

Azután még szimatszatyrom is volt. Elég durva váltás, de volt közben egy nyári szünet, szal tuti nem tűnt fel nagyon. Olyan bandák nevei voltak rárajzolva, varrva, amiknek a többségéről akkor még fogalmam sem volt. Jó, a Metallicát meg az Iron Maident, már akkor is ismertem, de a Slayert pl csak valami nagyobb, menőbb srác pólójáról lestem le. Emlékszem, volt egy srác, akiére hatalmas, cifra betűkkel az volt írva, hogy APOSTOL. Na én ezt már túl durvának gondoltam, úgyhogy inkább én nem írtam föl. És milyen jól tettem. Viszont az Europe ott virított, mert hát a csapból is a Final Countdown szólt. Na meg a Garázsból is lehetett jó kis bandaneveket szerezni, de itt volt egy olyan probléma, hogy a hallottakat nem biztos, hogy jól értettük, írtuk. A Megadeth volt az egyik nagy kérdés. Többen meg mertek volna esküdni, hogy az Megadeath, mert ők tanultak angolul és a death az a halál, a deth-nek meg nincs semmi értelme. Aha, miből, az Magyar-Orosz szótárból?

A jelvényekkel, felvarrókkal, szegecsekkel "díszített" műbőr dzsekiket nem is említeném.