Érdekes dolog ez az internet. Bárki, aki kezébe kap egy internet csatlakozásra alkalmas eszközt, az rögtön feljogosítva érzi magát, hogy bárkit kioktasson.

Gyakorlatilag ott tartunk, hogy az interneten a közösségi oldalak bal-liberális irányítás alatt vannak, az ezeken megjelent tartalmak közül nyilvánvalóan a nekik tetszők vannak priorizálva. Jó, oké, ott van az Elon Musk kezébe került, Twitterből lett X. Volt is okádás miatta rendesen, pedig Musk volt ám az amerikai baloldal kedvence is. Igazából nekem se tetszene, ha lenne egy oldalam, ahol a libsi tartalmak jelennének meg túlsúlyban.

De van ennek a dolognak egy hátulütője. Ugyanis egy idő után az történik, hogy mivel csak egyféle véleménnyel találkozik az olvasó, ami ráadásul az övével is megegyezik, akkor hajlamos elhinni, hogy hogy márpedig neki van igaza. Régebben sokszor keveredtem vitába a közösségi oldalakon, de már belefáradtam, rájöttem, hogy nincs értelme olyan emberekkel vitázni, akik ha kifogynak az érveikből, rögtön átváltanak személyeskedésbe. Gondolom ezzel elég sokan vannak így. Persze vannak még akik küzdenek, pl. a Megafon csapata, de nem sok értelmét látom.

Miért? Azért mert mondhatnak bármit, bárhogyan, teljesen mindegy, hogy mekkora igazság van benne, az Orbán-fóbiás, libsiknek csak propaganda, meg se hallják. Pont leszarják a valóságot. NAgyon kicsi az esélye annak, hogy egy olyan ember véleményét megváltoztassák, aki úgy kell fel minden nap, hogy "de szar ez az ország", "hú de el kellene menni", fideSS, O1G, Lölö.

Én azt mondom éljenek csak a jó kis véleménybuborékjukban. Higgyék csak el, amit ott látnak, hallanak, mer' amit olvasni kell az már propaganda. Olyan szinten gyűlölnek mindent és mindenkit, aki a kormány álláspontján van, hogy teljesen mindegy hogyan, de még olyan áron is, hogy magának is árt, de kormányváltást akar. Ilyenek azok, akik pl. az Európai Parlamentben a saját országuk érdekei ellenében szavaznak meg, Magyarországot sújtó intézkedéseket.

A szakmámnak köszönhetően - szerencsére - elég sokat járok az országban, főleg kis településeken, nagyon sok emberrel találkozom. Érdekes módon sokan vannak közöttük olyanok, akik nincsenek fent egy közösségi oldalon sem. Nem azért mert nem tehetik meg, hogy vegyenek egy okostelefont, vagy egy laptopot, egyszerűen azért mert taszítja őket az ott lévő emberek képmutatása. Ja és persze, a azért a buboréklakók is igénybeveszik ám a CSOK-ot, a otthonfelújítási támogatást, családi adókedvezményt, meg mindent. Csak erről mélyen kussolnak.

A buborékban arról szólnak a hírek, hogy itt nem lehet élni, el kell innen menni, mert mindenhol jobb mint itt. Én meg azt látom tapasztalom, hogy rengeteg olyan ismerősöm/ügyfelem van, aki az élhetetlen nyugatról jött vissza. De nem úgy, hogy kiment pár hónapra, pofára esett, visszajött, hanem olyanok, akik 10-20 éve kint éltek, dolgoztak, gyereket neveltek, és egyszer csak azt mondták, hogy köszönöm szépen, eddig bírtam.

Van kiút a buborékból? Persze, hogy van, de ahhoz először fel kell ismerni, hogy abban vagy. Gondolom úgy kellene kezdeni, hogy le kéne jönni a közösségi oldalakról, és valódi emberekkel, valódi beszélgetéseket kellene folytatni. Ez mondjuk rohadt nehéz lehet, de hajrá!