Elég sok különböző forrásból származó fájl fordul meg nap-mint-nap a kezeim között. Ezeket rendszerezni nem túl triviális feladat.

Olyan érzésem van, hogy mindenki úgy nevezi el a fájljait, ahogy épp a kedve tartja. Régebben azt gondoltam, hogy nagy cégeknél van valami belső szabályzat a fájlok névadására vonatkozóan, de már tudom, hogy ha van is valami ilyesmi, akkor nagy ívben szarnak rá.

Oké, a szoftver fejlesztő cégeknél tuti, hogy van ilyesmi, de pl. rendszeresen kapok különböző tartalmú fájlokat az ország egyik legnagyobb közmű cégétől. A kedvencem amikor egy emailben két azonos nevű, de különböző fájl jön. Valószínű, hogy ezeket két külön könyvtárból csatolja be, így fel sem tűnik neki, hogy pl. két nyomvonalrajz.dwg-t küldött. De a Projekt1, projekt2, Projekt 3 munkaközi, stb stílusú fájlnevek is megérnének egy misét.

Én ezeket a szabályokat alkalmazom, de talán használhatná mindenki:

• Csak kisbetűket használok: a munkám során különböző operációs rendszereket használok. Leginkább Linuxot és Windowst. Windowson tök mindegy, hogy egy fájl kisbetűs, vagy nagybetűs, a File.doc ugyanaz mint a file.doc, így viszont egy könyvtárban sem lehet ez a kettő. Linuxon ez két teljesen különböző fájlt jelent. Tehát a félreértések elkerülése végett maradjunk a kisbetűknél, ráadásul kisbetűt könnyebb is írni, mint nagybetűt.
• Nincs ékezetes karakter: szintén a különböző operációs rendszerek eltérő kódlap használata miatt (még mindig) problémás lehet egy ha valaki küld egy Árvíztűrő tükörfúrógép.xls fájlt de nálam ÁrvĂ­ztűrĹ‘ tĂĽkörfĂşrĂłgĂ©p.xls-ként jelenik meg. Írott/olvasott szövegben viszont nagyon utálom, ha nincsenek ékezetes betűk.
• Nincs szóköz: ez a halálom. Aki egy fájlnévbe szóközt tesz, az mást is! Szóköz helyett helyzettől függően vagy aláhúzás-, vagy kötőjelet használok. Mindegyiknek meg van az előnye és a hátránya is. Az aláhúzás pl. könnyebben olvasható, de ha egy aláhúzott szövegbe kerül egy aláhúzás jel, akkor az nem túl szerencsés. Ilyen esetben pl. jobb kötőjelet használni, ami meg az olvashatóságot rontja, de könnyebb leírni.
• Nincs speciális karakter: egy fájlnévben semmi keresnivalója kérdőjelnek, felkiáltójelnek, vagy bármilyen más speciális karakternek. Ugyanolyan keveredéseket okoz, mint a szóköz. Vagy még durvábbakat. Pl. Linuxon a képernyőkép készítő progi valahogy így nevezi el a mentett képeket: Képernyőkép: 2023. 03. 21. 22:56.png. Na kérem ezt küldje át valaki egy Windowsos gépre! A kettőspontok miatt nem fog menni, mert az a Windowson a meghajtó jelölésére való C:, D: stb.
• Verziózás: ha tudom, hogy egy fájlból több verzió fog készülni, akkor a végére vagy odaírom, hogy _v1, _v2, stb. Ha a dátum is fontos, akkor inkább a dátumot teszem a fájl végére ÉÉÉÉHHNN formátumban, valahogy így: post_filenevek_temaja_20230321.md

A poén az, hogy én évtizedek óta így nevezem el a fájlokat, és akik megkapták, használják őket, még sosem panaszkodtak, hogy "Hé, haver! Mi ez a fasság? Neked nincsenek ékezetes betűk a billentyűzeteden?", viszont talán egy kezemen meg tudnám számolni, hogy a sok rengeteg ember közül, ki az aki rajtam kívül hasonlóan ügyel a fájlnevei tisztaságára.

Csak egy kis odafigyelés kellene, hogy ne basszunk ki egymással!