Új Linux felhasználók hibái
Operációs rendszert váltani bárkinek nagy falat lehet. Azoknak meg különösképpen, akik nem is igazán tudják pontosan, hogy mi is az az operációs rendszer.
Windowsról Linuxra váltani meg különösen nehéz eset. A két teljesen különböző operációs rendszernek más és más filozófiája, prioritásai vannak, sőt a dolgokat is másképp csinálják. Végeredményben az új Linux felhasználók könnyen összezavarodhatnak, mert a Windowson megszokott dolgok nem igazán alkalmazhatók.
Itt most összeszedtünk néhány hibát amibe a Windowsról érkezők könnyen belefuthatnak, amikor elkezdenek Linuxot használni
Hibás Linux disztribúció választás
A Linuxnak több száz verziója létezik, ezeket disztribúciónak hívják. Ezek legtöbbje valamilyen célra vagy felhasználási területre specializált. Ha rosszul választasz, vagy nem a neked megfelelő kerül a kezed közé, akkor a Linux könnyen rémálommá válhat.
Ha egy ismerősöd segítségével váltasz, akkor győződj meg róla, hogy amit ajánl az neked is megfelelő vagy csak neki. Rengeteg cikk van ami segít eligazodni, de ha pl a Distrowatch top 20-as listájáról választasz, akkor túl nagy csalódás nem érhet.
A legjobb az ha telepítés előtt kipróbálod a kiszemelt Linux disztribúció Live DVD-jét. A Live DVD egy külső eszközről futtatja a Linux disztribúciót, lehetővé teszi annak kipróbálását anélkül, hogy bármit módosítana a gépen. Sőt, ha nem tudod, hogyan érheted el a meghajtókat Linux alól, akkor még csak látni sem fogod őket.
Azt várod, hogy minden ugyanaz legyen
A nem elegendő mértékű tapasztat miatt sok Windows felhasználó nem érti, hogy egy új operációs rendszer új programokat és új módszereket is jelent. Nem, a Windowsos programjaid nem fognak futni Linuxon, csak a Wine segítségével vagy valami virtuális gépbe telepített Windowson. Nem fogod tudni használni az MS Office-t, sem a PhotoShop-ot, viszont helyette megtanulhatod a LibreOffice és a Krita használatát. A funkcióik majdnem azonosak, de egyes dolgokat más néven lehet megtalálni más nevű menükben és eszköztárakon.
A megközelítések teljesen mások. A Windows felhasználóknak valószínűleg meghökkentő lehet, hogy például többféle asztali környezet közül is lehet választani. Legalább hét elterjedtebb van és számos ritkább is.
Hogyan is van ez a szoftver telepítés?
Windowson egy új szoftver teljesen önálló programként települ a gépre. Gyakran minden könyvtárat és más szükséges függőséget is tartalmaz.
Linuxon is van pár hasonló telepítési rendszer, pl. a Faltpak és a Snap, de ezek inkább mobil és beágyazott eszközök számára készültek. A Linux leggyakrabban valamilyen csomagkezelő rendszert használ, ami csak annyit telepít amennyi mindenképpen szükséges, függően attól, hogy milyen összetevő lett már telepítve és mire van még szükség.
A csomagkezelő lényegében az Androidos eszközökön megszokott Google Paly megfelelője asztali környezetben. Gyors és nem szükséges fizikai eszköz (adathordozó) a telepítéshez. Csomagkezelő használatával akár 20-30% helyet meg lehet spórolni, ugyanis a függőségek nem duplikáltak (csak egyszer lesznek telepítve).
Az gondolod, hogy a szoftver frissítések érted vannak
Linuxon a felhasználók kezében van az irányítás. Sokféle szolgáltatást nyújt, de alapesetben kézi beavatkozásra is szükség van. Például a legtöbb Linux disztribúció jelzi ha van elérhető szoftver frissítés, de te döntheted el, hogy telepíted-e.
Ha döntöttél, akkor arról is dönthetsz, hogy melyik frissítést telepíted. Dönthetsz úgy például, hogy új kernelt szeretnél használni, de a régit is megtarthatod ha valamelyik programnak a régire van szüksége. De úgy is dönthetsz, hogy csak a biztonsági frissítéseket telepíted, de az új kiadásokat nem. A választás a tiéd.
Jelszavak figyelmen kívül hagyása
Sok Windows felhasználó nem használ jelszót, mert kicsit kényelmetlenné teszi a bejelentkezést. Sokszor előfordul az is, hogy kényelmi okokból adminisztrátori fiókhoz sem állítanak be jelszót.
Ezt Linuxon nem könnyű megcsinálni. A legtöbb disztribúció, főleg az Ubuntu alapúak a sudo alkalmazást használják a programok rootként való közvetlen futtatásának megakadályozására, mások például a root felhasználót nem is engedélyezik a grafikus felhasználói felületen. ha ezeket a módszereket nem sikerül megérteni, akkor könnyen elveszítjük a Linux legtöbb biztonsági előnyét.
Persze, oké láttad az automatikus bejelentkezési lehetőséget a telepítőben. Ezt általában olyan körülményekre szánják, mint például a virtuális gépek, amiken nincs személyes adat.
Aggodalom a töredezettségmentesítés és a vírusvédelmi szoftverek miatt
Linuxon is szükség van néha töredezettségmentesítésre, de csak akkor a partíció épp helyre lett állítva vagy már majdnem betelt. És természetesen ahogy az SSD meghajtók egyre népszerűbbé válnak a töredezettségmentesítés úgy válik a múlt részévé, bár a az SSD meghajtók rendeltetésszerű működéséhez minden operációs rendszeren szükség van a trim használatára.
Hasonlóan az vírusvédelmi szoftverek kérdése csak akkor probléma, ha a Linuxos gépünk rendszeresen fájlokat továbbít a Windowsos gépeknek. Csak nagyon kevés Linuxos vírus vagy kártevő létezik, de a mindennapi feladatainkhoz használt nem-root fiók, az erős jelszavak használata és a rendszeres biztonsági mentés elegendő védelmet nyújt ezek ellen.
Átállási idő
Valószínűleg nincs az mennyiségű tanács ami elegendő lenne egy Windows felhasználónak a Linuxra felkészüléshez. Az új felhasználóknak teljes nyitottsággal kellene hozzáállni a dologhoz, hiszen az elvárások olyan mélyen beléjük rögzültek, hogy már szinte észre sem veszik.
A legjobb amit az új Linux felhasználók tehetnek, hogy mentálisan felkészülnek a változásokra és elegendő időt adnak maguknak a megszokáshoz. Az átállás némi erőfeszítést kíván, de hosszútávon kifizetődik.