Le kell cserélni a régi autót, nincs mese. Kicsi, öreg, sok baj van vele. De azért szeretem, hozzám nőtt, nem szívesen válnék meg tőle.

Nagyjából egy hónapja túrom a netet, járom a kereskedéseket, keresem a megfelelő gépet. Szerintem nincsenek nagy elvárásaim. Egy max. 6 éves, középkategóriás autót szeretnék, évi 20.000 km +/- 10% futásteljesítménnyel (hat éves autónál max ~130000 km), klímával, légzsákokkal, szervó kormánnyal, 2 millió Ft-ig.

Találtam is egy nekem megfelelőt. Szép volt, jó volt, árban is megfelelt. Meg is beszéltem a kereskedővel, hogy elvinném az autót egy próbakörre, majd a végén begurulnánk egy szervizbe egy átvizsgálásra. Így is volt. Mentem vele egy kicsit, majd a végén bevittük a szervizbe. Megnézték a futóművet, a fékeket, a festékvastagságot, hol volt fényezve, törve, hol rozsdásodik, mennyire kormol, stb. Teljesen rendben volt az autó. Egy full szerviz, plusz egy futóműállítás és már mehet is. Max 40.000-et kellett volna hirtelen rákölteni. Vissza a kereskedésbe, alkudjunk meg a vételárban és a részletekben. Megegyeztünk a árban, meg hogy milyen apróságokat kell még kijavítani, mielőtt átveszem a gépet. Az egyik biztonsági övet nem lehetett bekapcsolni, a bal hátsó féklámpa nem világított, az egyik keréken más gumi volt, mint a többin. Rendben. Megegyeztünk, hogy mivel nincs nálam kp, ezért másnap reggel jövök a foglalóval. Ez délben volt. Másnap reggel 8 körül hívom, hogy vinném a pénzt, erre azt mondja, hogy bocs, de tegnap délután besétált valaki, kifizette kp-ban az autót és már el is vitte.

De hát megegyeztünk jóember! És akkor elkezdett magyarázkodni, hogy nem hagytam foglalót, stb. Persze hiszen, ami volt nálam azt elköltöttem az átvizsgálásra, és megegyeztünk, hogy reggel hozom a foglalót. De bárki besétálhat azzal, hogy majd hozza pénzt, akkor soha nem adnék el egy autót sem. Meg ilyen hülyeségekkel mentegetőzött.

Minimum elvárható lett volna egy becsületes kereskedő részéről, hogy legalább egy napot vár, vagy max délig amíg odaérek a foglalóval, hiszen mondtam, hogy meg kívánom venni az autót, az árban is és a részletekben is megegyeztünk, sőt még szerelőhöz is elvittem, ingyen. Mert ugye gondolom a költségeimet nem kívánják megtéríteni: utánajárás, műszaki átvizsgálás, plusz fél nap szabi. Gondolom, akinek eladták, büszkén újságolták, hogy épp most volt az autó műszaki átvizsgáláson és minden rendben van vele. Persze értem én a kereskedő álláspontját is. De emberek vagyunk, ha ennyi bizalom, türelem nincs a másik iránt, akkor mi van? Úgy néztem én ki mint egy simlis bunkó? Azt gondolták, hogy viccelek? Talán egy telefont megért volna. Amit ezek után amit minimum elvárok, az a költségeim megtérítése vagy nagyon gyorsan szereznek egy másik, ugyanilyen paraméterekkel rendelkező és ugyanilyen műszaki állapotban lévő autót, ugyanezen az áron!

Még egy érdekesség. Egy rakás kereskedésben jártam személyesen is. Először körülnéztem a neten, ha találtam valami érdekeset, akkor az megnéztem élőben is. A hirdetésekhez felrakott képek elég csalókák tudnak lenni. Szóval akárhányszor bementem egy kereskedésbe, nézegettem, méregettem az autókat, eladó még a közelembe se jött soha. Még a kuckójából se mászott elő. Ha esetleg meg akartam nézni egy autót, közelebbről, belülről, vagy be akartam indíttatni, akkor szinte úgy kellett kirángatni őket. Nem értem. Nem akarják eladni a portájukat? Ha már több mint tíz perce nézegetem az autókat, akkor az nem azt jelenti, hogy itt egy vevőjelölt, tessék vele foglalkozni! Nem, könyörögni kell, hogy megmozduljanak.

És ha úgy gondolom, hogy végre sikerült megegyezni, akkor meg átbasznak. Tudjátok mit? Bekaphatjátok!