A legrégebbi dinoszaurusz-maradványokat ásták ki Madagaszkáron, amelyek a korai triászból, mintegy 230 millió évvel ezelőttről származhatnak.

A két dinoszaurusz az eddigi megállapítások szerint a Prosauropodák közé tartozott: ezek kis fejű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek két vagy négy lábon jártak. A két borjú méretű állatnak az alsó és a felső állkapcsa került elő. A kutatók a maradvány korát a fogak és a közelben talált egyéb állatmaradványok (köztük egy emlősszerű őshüllő, amely közvetlenül a dinoszauruszok fénykora előtt élt) vizsgálata alapján határolták be.

A kutatók szerint a maradványok "igen jó állapotúak". Ezek az állatok az evolúció fontos szakaszában éltek, akkor, amikor a dinoszauruszok növény- és húsevő válfajai szétváltak, s ez aztán 160 millió éven át segítette fennmaradásukat.

Más források szerint azonban "csak" 190 millió éves a legrégebbi dinó.

A csaknem húsz évvel ezelőtt megtalált tojásokról csak mostanra derült ki, hogy a legrégebbi leletek közé számítanak.

A Torontói Egyetem, a Smithsonian Intézmény, valamint a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatóinak felfedezéséről a kanadai szakemberek számoltak be. Eszerint a hosszú nyakú, növényevő fajtától származó embriók az eddigi legrégebbi leletnek számítanak, és némi információval szolgálhatnak a dinoszauruszok fejlődésének folyamatáról. Ez a meglehetősen korai, primitív faj a Massospondylus, amelynek példányai olykor öt méter hosszúra, és körülbelül egy méter magasra nőttek, és akkoriban meglehetősen elterjedtnek számítottak a mai Dél-Afrika területén.