A legrégebbi dinoszaurusz-maradványokat ásták ki Madagaszkáron, amelyek a korai triászból, mintegy 230 millió évvel ezelőttről származhatnak.
A két dinoszaurusz az eddigi megállapítások szerint a Prosauropodák közé tartozott: ezek kis fejű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek két vagy négy lábon jártak. A két borjú méretű állatnak az alsó és a felső állkapcsa került elő. A kutatók a maradvány korát a fogak és a közelben talált egyéb állatmaradványok (köztük egy emlősszerű őshüllő, amely közvetlenül a dinoszauruszok fénykora előtt élt) vizsgálata alapján határolták be.
A kutatók szerint a maradványok "igen jó állapotúak". Ezek az állatok az evolúció fontos szakaszában éltek, akkor, amikor a dinoszauruszok növény- és húsevő válfajai szétváltak, s ez aztán 160 millió éven át segítette fennmaradásukat.
Más források szerint azonban "csak" 190 millió éves a legrégebbi dinó.
A csaknem húsz évvel ezelőtt megtalált tojásokról csak mostanra derült ki, hogy a legrégebbi leletek közé számítanak.
A Torontói Egyetem, a Smithsonian Intézmény, valamint a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatóinak felfedezéséről a kanadai szakemberek számoltak be. Eszerint a hosszú nyakú, növényevő fajtától származó embriók az eddigi legrégebbi leletnek számítanak, és némi információval szolgálhatnak a dinoszauruszok fejlődésének folyamatáról. Ez a meglehetősen korai, primitív faj a Massospondylus, amelynek példányai olykor öt méter hosszúra, és körülbelül egy méter magasra nőttek, és akkoriban meglehetősen elterjedtnek számítottak a mai Dél-Afrika területén.

A Nap középpontjában a hőmérséklet 15 millió Celsius fok.
A Nap összes anyaga plazma formájában található, az extrém hőmérsékletének köszönhetően. Mivel a nap nem szilárd test, ezért a forgásának köszönhetően az egyenlítője mentén a kiterjedése lényegesen nagyobb, mint más szélességi fokon.
A Nap az első ciklusában lévő csillag, G2 színképosztályba tartozik, némileg nagyobb és forróbb, mint az átlagos csillagok, de kisebb, mint egy kék óriás csillag. Egy G2 típusú csillag első ciklusának élettartama körülbelül 10 milliárd év. A nap körülbelül 5 milliárd éves az elhasznált üzemanyaga alapján számítva.

A Guinness-rekordok könyvét először 1955-ben adták ki.
Angol nyelven jelent meg Guinness Book of Records néven, majd ezt követték a más nyelveken megjelent kiadványok.
Ez a világ legnagyobb példányszámban eladott szerzői joggal védett könyve.

Az égbolt kék színét a légköri fényszóródás okozza. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok látszanának.
Ez jól látható pl. a Holdon készült felvételeken. A sztratoszférában közlekedő repülôgép utasai megfigyelhetik, hogyan megy át a repülőgép emelkedésekor az ég világoskék, fényes sugárzása a mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s az űrhajósok, ha felszállás közben lehetőségük lenne rá, megfigyelhetnék, hogyan változik át fokozatosan az ég színe a koromfeketébe. Ez érthető is, hiszen egyre vékonyabb lesz a szóródást létrehozó gázréteg.
Elsőnek Leonardo daVinci próbált rájönni, hogy miért kék az ég, amikor 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.
200 évvel később Newtonnak sikerült színösszetevőire bontani a Nap fényét. A szivárvány keletkezését arra vezette vissza, hogy az esőcseppek apró prizmaként szétválasztják színeire a fehér fényt. Azt gondolta, hogy az ég kék színe is valahogy így jön létre a lebegő apró vízcseppek hatására.
Csak a második világháború után sikerült kideríteni egy másik, szintén az égbolton látható jelenség okát: napnyugta után a tiszta ég melankolikusan kék lesz. Ennek oka a Föld ózonburka. A 25 kilométer magasban levő ózonburok molekulái ugyanis halványkéknek látszanak, de a nappali égbolton a sokkal erősebb Raleigh-kék elfedi a halvány ózonkéket. Ózonréteg nélkül az alkonyati ég zöld, vagy sárgás lenne. (Natur und Kosmos, 2001. évi 5. szám)

A Napot nem számítva, a Proxima Centauri a Földhöz legközelebb eső csillag.
Egy vörös törpe csillag, az Alpha Centauri csillagcsoport tagja. 4.22 fényévnyire (40x1015km), azaz kb. 270 000-szer távolabb van tőlünk, mint a Nap. A Kentaur csillagképben helyezkedik el. Látszólagos fényessége 11 (nagyon halvány, és mint a vörös törpék általában, szabad szemmel láthatatlan). Mintegy 13 000 CsE távolságban van az Alpha Centauri kettős csillagtól, és valószínűleg körülötte kering, ezért nevezik néha Alpha Centauri C-nek is. Bár az eddigi mérések alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy valóban hármas rendszerrel van-e dolgunk, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a három csillag véletlenül azonos irányba mozogjon. A Proxima keringési ideje legalább 500 000 év.
A Proxima Centaurit gyakran emlegetik úgy, mint az első csillagközi űrutazás lehetséges célpontját.

Pogány Judit volt a "kis Vuk" hangja, a felnőtt rókát pedig Gyabronka József szólaltatta meg.

Pogány Judit énekelte a sokaknak ismerős dalt is:

"Fürge rókalábak, surranó kis árnyak,
Hipp-hopp, jön Vuk.
Híres nagy vadászok, jobb, ha félreálltok,
Hipp-hopp, jön Vuk.
Ő az éjszakától sohasem fél,
Bár a sűrű erdő csupa veszély,
Azt mesélik róla, ravasz, mint a róka,
Jön, lát, győz, fut.
Felragyog az ég is, felkiáltok én is:
Hipp-hopp, jön Vuk!"

Edwin Eugene "Buzz" Aldrin, Jr. volt a második ember volt, aki a Holdra lépett.
Neil Armstronggal együtt szállt le a Holdon 1969 júliusában (1969.07.20). 1963-ban választották ki űrhajósnak. A Gemini-12 küldetésen James Lovellel repült először. Új űrséta-időtartamrekordot állított fel. Aldrin a Gemini-9 és az Apollo-8 küldetések tartalékszemélyzetének is tagja volt.

Buzz Aldrin balkezes pilóta.
Honlapja a http://www.buzzaldrin.com/ címen található angol nyelven.

Mint azt az általános és középiskolákban is tanítják már 5000 évvel ezelőtt használtak az egyiptomiak papirusztekercseket, ám az igazi papírt csak időszámításunk kezdete környékén fedezték fel Kínában. Sok helyen olvasni, hogy Kr. u. 105-ben Tsai-Lun földművelésügyi miniszter találta fel a papírt, ám ő csak egy rendeletben szabályozta a hivataloknak beadható kérvények között a papírra írt beadványok érvényességét is.
Valójában tehát nem ismert a papír feltalálója, sem felfedezésének pontos időpontja.

A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése.
A theobroma szó jelentése "istenek eledele", ami egyben kifejezi azt is, hogy az értékes termés az emberiség egyik legfinomabb csemegéje. Ez a trópusi örökzöld vadon terem Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek.
A nyers kakaót először fermentálják, majd megpörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejből készül.
A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak.
A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.
A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Elterjedését vallási viták követték: komolyan felmerült a kérdés, vajon megszegi-e a böjtöt az, aki csokoládéital fogyaszt.
Csokoládé címmel megjelent Oscar díjas amerikai filmben is felmerülnek ezek a vallási kérdések.

Mali területén, a Szahel-övezetben, Afrikában. A Szahara déli része és a füves szavanna közti fokozatosan elsivatagosodó területen.
Valamikor virágzó kereskedelmi város volt.
Timbuktu a Niger folyó közelében fekvő település, ahol 1100 körül telepedtek meg a tuaregek.
Ez volt az iszlám egyik szellemi központja, egyetemekkel, mecsetekkel, ha igaz, itteni matematikusok "találták ki" a nullát. Akkoriban százezren éltek itt, ma 15 ezren lakják. Az európaiak sokáig csak legendákból ismerték, s még a XIX. század első felében is életveszélyes vállalkozás volt Európából Timbuktuba utazni. Az első, aki megtette, a skót Gordon Laing volt, 1826-ban, igaz, visszatérni nem tudott, a szultán parancsára megölték.
Mali, "a folyók országa" 1960-ig francia gyarmat volt, hivatalos nyelve ma is a francia.