A Linux Mint egy asztali számítógépekre szánt Linux-disztribúció.
A Linux Mint fejlesztő csapata nevében Clement "Clem" Lefebvre bejelentette a Linux Mint 17 (kódnevén "Qiana") végleges kiadását. A 17-es kiadás MATE és Cinnamon asztali környezetekkel érhető el.
A Linux Mint 17 egy hosszú támogatásidejű (LTS) kiadás lesz, ami 2019-ig kap majd támogatást. Frissített szoftvereket és a könnyebb használat érdekében számos finomítást és új funkciókat tartalmaz.
Eddig a marketing.
Arra gondoltam mutatok néhány olyan Linuxos szövegszerkesztőt, amit akár fejlesztői környezetként (IDE - Integrated Development Environment) is lehet használni. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is. A választás a tiéd.
Most csak a grafikus felülettel rendelkező szövegszerkesztőkről lesz szó. Tehát semmi vi, emacs, nano vagy joe!
A személyes kedvencem, ezt a postot is ebben ír(o|ta)m. A gedit a GNOME asztali környezet hivatalos szövegszerkesztő programja. Egyszerű, könnyen használható általános célú, a GNU General Public Licenc szabályai szerint használható szövegszerkesztő.
A gedit számos program- és jelölőnyelvhez (C, C++, Java, HTML, Python, Perl, stb) tartalmaz szintaxis kiemelést. A gedit felhasználói felületén füles elrendezésben egyszerre több fájlt lehet szerkeszteni. A füleket át lehet rendezni, sőt egy másik A gedit ablakba is át lehet húzni. A GVFS (Gnome Virtual FileSystem) segítségével távoli (FTP, Samba) fájlokat is lehet szerkeszteni. Teljes mértékben támogatja műveletek visszavonását és újra elvégzését, ugyanúgy mint a keresést és cserét. További kódolást segítő funkció a sorok számozása, a zárójel párok keresése, a szöveg tördelés, az aktuális sor kiemelése, az automatikus behúzás és a fájlok automatikus biztonsági mentése.
Már elég régen szemet vetettem a Linux Mintre. Eleinte csak virtuális gépben nézegettem, próbálgattam, de amikor megjelent a 15-ös, szinte rögtön fel is raktam az Ubuntu mellé. Eleinte csak néha-néha ránéztem, nyomtam egy frissítést és már mentem is vissza a jó, öreg Ubuntra. Az legalább be volt lakva. A Minten meg be kellett volna állítani pár dolgot, de nem nagyon volt rá időm. Pár hete keletkezett a rendszerben egy kis szabadidő a Mint belakására: néhány program telepítése, samba mountok felvétele az fstabba, stb. Minden adat (dokumentumok, videók, zenék, stb) a NAS-on van, amit gigabites hálón érek el, így a gépen szinte bármikor cserélgethetem a rendszereket, anélkül, hogy azon kelljen gondolkodnom, hogy az adatokat vajon lementettem-e, nem lesz-e gond, ha valamit elszúrok, stb.
A Linux iránt nagyobb az érdeklődés mint valaha, de a kezdők számára nem mindig nyilvánvaló, hogy hol is kellene kezdeni az ismerkedést. A Linux egy kattintgatós, grafikus felületen épp úgy használható mint egy Windows vagy egy Mac OS X.
Több száz különböző Linux verzió létezik, ezeket disztribúciónak (disztrónak, terjesztésnek) hívják. Minden Linux mellé egy rakás szoftvert csomagolnak a könnyű terjeszthetőség érdekében. Miért ilyen sokat? Azért mert a Linux nyílt forrású, ezért mindenki könnyen módosíthatja és terjesztheti. Számos, különböző felhasználó felhasználói igények kielégítésére specializálódott Linux disztribúció létezik a beágyazott rendszerektől a szuperszámítógépekig. Sok általános célú disztribúció létezik laptopokra, asztali gépekre, közép kategóriás szerverekre. Honnan lehet tudhatod, hogy melyiket próbáld ki? Ugye nem akarod kipróbálni az összeset? Ajánlok inkább párat :D
Jó, de mi ez az egész szabad és nyílt forrás dolog? A szabad és a nyíl forrású szoftverek fogalma szorosan kapcsolódik egymáshoz. Létezik két szervezet: a Free Software Foundation és az Open Source Initiative. Ezek nem csak szervezetek, hanem licencek és filozófiák is egyúttal. "Free" means freedom, azaz a "Szabad", szabadságot jelent, nem ingyenességet, bár a legtöbb Linux szoftver ingyenes. Az alap koncepció az, hogy minden szoftver forráskódjának nyitottnak és szabadon elérhetőnek kellene lennie, szemben a zárt, szabadalmaztatott szoftverekkel mint pl a legtöbb Windows és Apple szoftver. Szabad vagy nyílt forrású szoftverekben nincs hová rejteni az alattomos, felhasználó ellenes kódokat. A felhasználók szabadon, bármilyen célból futtathatják, tanulmányozhatják, módosíthatják és megoszthatják a szoftvereket. Vennél-e olyan autót, aminek le van hegesztve a motorház teteje?
Bocs, kicsit elkanyarodtam. A Linux kipróbálására több mód is van:
A legjobb dolog a Linuxban az egyszerűség. Nem kell egy csomó felesleges kört megtenni, hogy megszerezd, nincsenek licenc kulcsok, és a Linux disztribútorok sem tekintenek bűnözőnek.