Az Ubuntu egy népszerű, könnyen kezelhető, sokoldalú, látványos megjelenésű operációs rendszer. A legkisebb netbookoktól, a laptopokon és az asztali számítógépeken keresztül egészen az adatközpontokban lévő óriási kiszolgálókig mindenhol megállja a helyét. A rendszer szabadon letölthető, használható, továbbadható, tanulmányozható és módosítható igényei szerint. Ingyenesen használhatja üzleti célra is.
forrás: ubuntu.hu
Megjelent az ingyenesen is használható DraftSight CAD szoftver 2015-ös verziója. Ez a kiadás rengeteg újdonságot tartalmaz az előzőhöz képest: többek között megjelent a 64 bites Linux rendszerek támogatása. Ez azt jelenti, hogy 64 bites Linuxon nem kell többé trükközni a 32 bites DraftSight telepítésével. A 32 bites Linuxot használók sajnos megszívták, mert a 2015-ös verzióból csak 64 bites csomag van.
A Linux disztribúciók a kiadási ciklusuk szerint két csoportra oszthatók: standard kiadások és rolling kiadások. Egyesek a legfrissebb szoftverek miatt a rolling kiadásokra szavaznak, míg mások a stabilitást tartják fontosnak, ezért ők a standard kiadásokat választják.
Bármit próbáltam, nem sikerült normálisan működő Linuxot telepíteni az új gépre. Nem működtek az USB 2-es portok, sem a hálózati kártya. Végül az lett belőle, hogy egy nem túl legális Windows 8.1 került a gépre, ami érdekes módon hiba nélkül működött. Hát jó, gondoltam, biztos Linuxhoz még nincsenek megfelelő driverek. Egy hétig használtam a Windowst, de nem tudtam megszokni. Tegnap este már a HUP-on kértem segítséget, de végül az lett belőle, hogy szétkaptam az egészet, kivettem a gombelemet, és újra összeraktam. Néhány beállítás a BIOS-ban, Ubuntu 14.04 telepítő pendrive bedug, reboot, elindul a Live mód. Hoppá, működik az USB-s egér és a billentyűzet, sőt van vezetékes hálózat is!
Nagyon gyorsan és simán ment a telepítés.
Megérett a gépem a cserére. Egyre több dolog kezdte felmondani a szolgálatot az alaplapon. Legutóbb a hálókártya, de némelyik USB-se működik rendesen. A HDD-nek olyan a hangja mint egy kávédarálónak, a memóriája is elég lassúcska és picit kevés is.
A lényeg, hogy valami olyan gépet akartam összerakni, amihez mostanában nem nagyon kell hozzányúlni.
Hosszas keresgélés, vívódás után ez lett belőle:
A Canonical, az Ubuntu mögött álló cég, tegnap bejelentette, hogy leállítja az Ubuntu One fájl szolgáltatásait. A bejelentéssel egy időben megszűnt az extra tárhely és zene vásárlásának lehetősége.
Én pl használtam. Szerencsére nem tároltam rajta nagy mennyiségű adatot, így bőven elég volt az alap 5 GB. Ezt használtam, ha egy fájlt kellett gyorsan valakinek elküldenem, de túl nagy volt, hogy beférjen egy emailbe, vagy éppen egy képernyőmentést akartam megmutatni egy fórumon, stb.
Sebaj, tudok nélküle élni. Mostanában úgyis inkább az ownCloudot használom saját szerveren. Tiszta, száraz, biztonságos érzés, hogy az adataim csak nálam vannak. Mondjuk nincs nagyon olyan cuccom, amit az amerikai titkosszolgálat vagy mittudomén mi elől annyira rejtegetni kellene, de azért mégis. Az én fényképeim, az én munkáim, az én forráskódjaim. Még véletlenül se lessen bele senki.
Tegnap este sorozat nézés közben jött az ötlet, hogy miért ne frissíthetnék. A mostani 13.10-es mostanában elég furcsán viselkedett. Néha érthetetlen módon lelassult a hálózati kapcsolat. Nem csak az internet, hanem a belsőháló is. Bejelentkezés után meg mindig teledobálta hibaüzenetekkel a képernyőt, hiába jelölgettem be, hogy a ilyen típusú hibákról nem kérek értesítést. Úgyhogy inkább a frissítés mellett döntöttem. Nehogy már egy hónappal a következő kiadás megjelenése előtt egy "régi" verziót telepítsek a gépre.
A hálózati probléma közben olyan súlyossá vált, hogy a frissítéshez inkább bedugtam a gépbe egy USB-s Wi-Fi adaptert, aztán:
A frissítés teljesen zökkenőmentesen zajlott. Csak időnként tett fel egy-egy nem túl nehezen eldöntendő kérdést. Előtte persze kikapcsoltam a külső tárolókat és a fontos fájlokról is csináltam biztonsági mentést. Mire végignéztem az epizódomat (Boardwalk Empire S04E03), be is fejeződött a frissítési folyamat és ott várt a figyelmeztetés, hogy újra kellene indítani a masinát.
Újraindítottam.
Pontosabban egy HP ProLiant MicroServer G7 N54L 1P 2GB-U Non-hot Plug SATA 250GB 150W PS Server (704941-421).
Kicsit kinőttem a Raspberry Pi + külső HDD megoldást, ezért kellett keresni valami jobbat, megbízhatóbbat. Nem volt rossz a raspi, csak egy kicsit lassúcska, meg csak 10/100-as hálókártya van benne. Szóval elég korlátos.
Eddig a Clemetine-t használtam Linuxon zenelejátszásra. A közelmúltban lecseréltem a NAS-t egy Raspberry PI + külső HDD párosra. A NAS zajos volt és sokat is zabált. A Raspberry PI-n egy Raspbian fut, ami Samba-va osztja meg a külső HDD-n lévő zenéket. Meg fut rajta egy Transmission (a Linux telepítők seedelésére (: ). Kiválóan teszi a dolgát, fájlokat tárol, kiszolgál, seedel, leechel, HD videókat lehet róla akadás mentesen lejátszani úgy, hogy alig van valami rendszerterhelés. Nem úgy ha a Clementine-nel akarok zenéket lejátszani. Majdnem 100%-on pörgeti a rendszert. Hogy létezek ez, hiszen a VLC simán viszi róla az 1080-as HD videókat, amiknek ugye nem pár száz kbit/sec az adatsűrűsége. Itt valami nem kóser! Különösképpen ha az egy mp3-at a VLC-vel nyitok meg, akkor meg se kottyan a raspinak.
Na akkor itt a Clementine lesz a ludas. Valami nem túl optimalizált módszerrel olvassa az mp3 fájlokat, ami a szerver oldalon a smbd processzt 100%-on hajtja. Kell keresni valami más zenelejátszót. Ezeket kell tudnia:
