Végre (majdnem teljesen) megszabadultam a Windowstól. Két napja már Ubuntu Linux van a gépemen. A váltás már nagyon rég óta érlelődött bennem. Az elhatározásban az egyik utolsó lökést az adta, hogy Wubi-val telepített Ubuntu kb 1 perc alatt elindult, míg a Windows 7-re az utóbbi időben már több, mint 5 percet kellett várni, a másik meg mióta feltelepítettem az SP1-et, kitalálta, hogy nem eredeti példány és hogy aktiváljam újra. Mondanom sem kell, hogy nem sikerült. Nem is nagyon küzdöttem érte.

24 hónap fejlesztés után a Debian Projekt bejelentette az új 6.0-ás, "Squeeze" kódnevű verziót. A Debian egy szabad operációs rendszer, amely most első alkalommal két kiadással jelentkezik. Az egyik a hagyományos Debian GNU/Linux, míg technikai előzetesként elérhető a Debian GNU/kFreeBSD változat is.

A Debian számos számítógép típuson használható a palmtopoktól és kézi gépektől a szuperszámítógépekig. A Debian Squeeze 9 architektúrát támogat: 32-bit PC / Intel IA-32 (i386), 64-bit PC / Intel EM64T / x86-64 (amd64), Motorola/IBM PowerPC (powerpc), Sun/Oracle SPARC (sparc), MIPS (mips (big-endian) és mipsel (little-endian), Intel Itanium (ia64), IBM S/390 (s390), és ARM EABI (armel).

A LibreOffice a nyílt forrású OpenOffice.org alapjaira építkező irodai alkalmazáscsomag, amely számos platformra elérhető, szabadon letölthető és terjeszthető.

Jelenleg a szoftver 3.3-as változatának második kiadásra jelölt verziója (Release Candidate 2) érhető el.

A telepítés lépései:

1. A LibreOffice telepítése előtt távolítsuk el az OpenOffice.org-ot:

Megérkezett a Dropbox 1.0-ás verziója mindenféle jósággal. A fejlesztők rengeteg hibát javítottak, csökkentették az erőforrás használatot. Támogatja a kiterjesztett attribútumokat és a mappák szelektív szinkronizálását. Windowsra és Macintoshra már van telepítőkészlet, de Linuxra sem túl bonyolult telepíteni, csak egy terminál kell hozzá.

Telepítés 32 bites Linuxra:

Megjelent az Ubuntu Linux 10.10-es, kódnéven Maverick Meerkat verziója.

A múltkor a béta verzió megjelenésekor kicsit elkapkodtam a frissítést. Azóta nagyon sok javítás, frissítés történt, amik használhatóbbá tették a rendszert. A pár nappal ezelőtti RC verzió megjelenése óta gyakorlatilag semmi olyan hibát nem tapasztaltam, ami a használhatóságot befolyásolná. Kezdetben sok bajom volt a hangerőszabályzóval, bár az mindig zavar, hogy a Rhythmbox folyamatosan benne van, annak ellenére, hogy én inkább a Bansheet használom.

Újdonságok

A Lazarus 0.9.28-as stabil kiadása már egy kicsit öregnek mondható (2009. októberi) és azóta számos újdonság került a fejlesztői 0.9.29-es verzióba. Ha Ubuntu Linuxon szeretnénk használni a Lazarus legfrissebb fejlesztői változatát, akkor csak a szintén nem túl friss, 2010.06.21-i változatból vannak deb csomagok. Ha ezeket letöltjük, majd telepítjük, akkor a fordító nem fog működni. Valami baja van az erőforrások fordításával.

Ahelyett, hogy kibogoztam volna, hogy mi lehet a hiba oka, inkább valami más megoldást találtam: letöltöm a Lazarus forráskódját, majd fordítsok belőle magunknak futtatható fejlesztő környezetet.

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de engem személy szerint nagyon zavartak a Firefox könyvjelző eszköztárán a mappa nevek mellett azok a kis legördülő menüt jelző kis nyilak. Arról nem beszélve, hogy csúnyák még rengeteg helyet is elfoglalnak.

A kis nyilak eltüntetéséhez a saját könyvtárunkban található userChrome.css fájlt kell szerkeszteni. Ez a fájl a /home/{felhasználónév}/.mozilla/firefox/{profilkönyvtár}.default/chrome mappában található. Nálam pl. így néz ki a könyvtár elérési útvonala: /home/falu/.mozilla/firefox/yxhxf5yk.default/chrome.

Úgy néz ki minden akadály elhárult az elől, hogy Windowsról Linuxra váltsak. Eddig a legfőbb akadály az volt, hogy sok olyan programot használok, aminek nincs Linuxos verziója. Eddig a két operációs rendszer egymás mellé volt telepítve, úgy, hogy a Windows volt az alapértelmezett. Nem rég azt vettem észre, hogy már hetek óta el sem indítottam a Windowst, és nem is hiányzik.

Miért éppen Ubuntu? Egyszerű, gyors, könnyen kezelhető, kiváló nemzetközi és magyar közösség áll mögötte. Nekem ennyi elég. Régebben tetszett még a SuSE meg Mandrake, de az már régen volt.

Linuxot használsz? Akkor ezentúl használhatod az audio és videocsevegést is.

A Mozilla Firefox 4 béta verziója már elég biztonságosnak és megbízhatónak tekinthető a napi használathoz, bár a külső megjelenése és a funkciói még változhatnak a végleges változat megjelenéséig. Jelen pillanatban még sok olyan kiegészítő van, aminek a kompatibilitását a fejlesztő még nem tesztelte.