Linux

A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

forrás: hu.wikipedia.org

Chromium KDE integráció

Egy ideje a Chromium böngészőt használom. Most, hogy KDE-re, ponosabban Kubuntura váltottam azzal szembesültem, hogy alapértelmezetten nem valami szépen illeszkedik a KDE környezetbe.

A megoldásért feltúrtam a fél internetet, de leginkább csak olyan megoldásokat találtam, hogy a Chromium ablakának háttér stílusát állítsam egyszínűre. Na én ebben a 4.7.3-as KDE-ben nem találtam ilyen lehetőséget, de némi kisérletezéssel sikerült összehoznom. A lényeg az, hogy Chromium ablakainál be kell kapcsolni a címsort és a keretet valamit be kell állítani, hogy a Chromium a rendszer címsávját és határait használja.

Címkék: 

Clementine 1.0

Megjelent a Clementine audió lejátszó szoftver 1.0-ás verziója.

Na jó, de mi az a Clementine és hogy kerül ide?

A Clementine egy nyílt forrású, multiplatform audió lejátszó szoftver modern, könnyen kezlehető felhasználói felülettel. Úgy kerül ide, hogy Windows-ról Ubuntura váltottam (a foobar2000 helyett jött a Banshee), nemrég pedig Kubuntura. Ide is kellett egy jó lejátszóprogram. Sokat kipróbáltam, de ez tetszett a legjobban.

Szóval megjelent a Clementine 1.0 végleges verziója, amely a megszokott kiegészítőkön kívül számos újdonságot és hibajavítást tartalmaz.

Hogy mik is ezek?

Címkék: 

Szevasz KDE!

Én megpróbáltam. Többször. Nem lettünk barátok. Mármint a Unity és én, de a Gnome Shellel se vagyok valami jóban. Ha a Gnome Shell vagy a Unity között kell választani, akkor inkább a Unity. Egészen tegnap estig elvoltunk. Nem szerettük egymást, inkább csak jobb híján megtűrtük egymást.

Címkék: 

Képernyővédők telepítése Ubuntu 11.10-en

Aki telepítette az Ubuntu új 11.10-es verzóját, már biztos szembesült a ténnyel, hogy nincsenek képernyővédők. (Hacsak nem püföli megállás nélkül.) Akinek hiányoznának, így telepítheti a képernyővédőket:

Röviden:

  • gnome-screensaver eltávolítása
  • xscreensaver telepítése
  • xscreensaver indításának beállítása
  • örülünk

Hosszabban:

GNOME Shell telepítése Ubuntu 11.10-re

Az Ubuntu október végén megjelenő 11.10-es, Oneiric Ocelot kódnevű kiadása már a GNOME 3-ra fog épülni, viszont a felhasználói felülete továbbra is a Unity marad. Ez a felület az aktuális 11.04-es verzióban jelent meg először. Nekem pl. a mai napig nehezemre esik a kezelése. Képtelen vagyok megszokni. A KDE 4 nekem túl bonyolult, a XFCE, az LXDE és a hasonló minimál ablakkezelők viszont túl spártaiak. Még szerencse, hogy a GNOME 3-nak van saját felhasználói felülete: a GNOME Shell. Kicsi hasonlít is a Unityre, kicsit nem is. Teljesen más. Az egyetlen hasonlóság a baloldali alkalmazásindító.

A GNOME Shell először a Fedora Linuxban volt elérhető, de most már az Ubuntu (jelenleg még fejlesztés alatt lévő) 11.10-es verziójára is telepíthető:

Linux, Flash magas CPU használat

A helyzet az, hogy mostanában eléggé zavar, hogy egy Flash objektumo(ka)t tartalmazó oldal bármely böngészőt használva megzabálja a processzort. Nem tudom, hogy más Linuxon is így van-e, de valószínű. Windowson szinte észre sem vehető, Linuxon meg pörgeti a processzort, az meg a ventilátort. Windowson is ugyanazt a 10.3.183.7-es Flasht használom mint Linuxon. Érthetetlen, hogy míg Windowson ugyanaz az oldal, ugyanabban a böngészőben 10-20%-ot használ, addig Linuxon 70-80%-ot.

Címkék: 

GIMP 2.7.3

Megjelent a GIMP képszerkesztő program új fejlesztői változata.

Ebben a verzióban úgy tűnik már működik a sokak által régóta várt egyablakos mód. Ez nem alapbeállítás, de a Windows menü Single Window Mode parancsával könnyen beállíthatjuk.


előtte


utána

További újdonságok és fejlesztések:

Címkék: 

Ubuntu One tárhely bővítés és fejlesztői program

Az Ubuntu One felhasználói tábora elérte az 1 milliós létszámot, ezért köszönetként 2 GB-ról 5 GB-ra növelték az ingyenesen elérhető tárhely méretét. A fejlesztés minden alap csomagot használó számára Ubuntu One Free néven aktiválva lesz.

Az Ubuntu One Music szolgáltatás előfizetői is részesülnek a frissítésből. Az alap, havi 3.99 dolláros tárhely 20 GB-ra bővül. Ez 20 GB-onként havi 2.99 dollárért tovább bővíthető.

A Unity és én

Miután frissítettem Ubuntu 11.04-re úgy gondoltam, hogy ez a Unity dolog nem nekem való, Ezért gyorsan váltottam is Klasszikus módba. Itt a megszokott ismerős, kétpaneles felület fogadott. Így is használtam hetekig.

Aztán azon gondolkodtam, hogy akkor mi értelme is volt a frissítésnek? A programok amiket használok ugyanazok, a felület ugyanaz. Jó, a kernel állítólag gyorsabb lett, de én olyan nagy gyorsulást nem tapasztaltam. Lehet, hogy kevés párhuzamos feladatot futtatok, és azok sem túl erőforrás-igényesek.

Ezek után, nagyjából egy hete úgy döntöttem, hogy igenis, használni fogom a Unityt. A Gnome 2.3x féle 2 paneles felület nem előremutató, már a 3-as verziót fejlesztik. De erről inkább majd máskor.

A telepítéskor tapasztalt, számomra zavaró dolgokra azóta születtek megoldások (ezek szerint másokat is zavartak). Van még pár kényelmetlen dolog, pl. ha az indítón a futó alkalmazás ikonjára kattintok, akkor az nem tűnik el úgy, mint a paneles megoldás esetén. Kicsit kényelmetlen így az alkalmazások közötti váltás. Jó, majd megszokom, hogy az ablakoknak van minimalizálás gombja is.

Hogy ne csak negatívumokat írjak, íme néhány dolog ami tetszik:

Címkék: 

Oldalak