Linux

A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

forrás: hu.wikipedia.org

Raspberry Cloud = Raspberry PI + ownCloud

Az ownCloud egy olyan szoftver csomag, helytől független, több gép között szinkronizálható tárhelyet biztosít az adatainknak. A projektet 2010 januárjában indította Frank Karlitschek KDE fejlesztő, hogy ingyenes alternatívát nyújtson kereskedelmi cloud szolgáltatókkal szemben. Az ownCloud segítségével a saját szervereden létre lehet hozni egy saját, a Dropboxhoz hasonló szolgáltatást.

A saját szerver pedig nem lesz más, mint egy Raspberry PI-n futó Debian linux, a Raspbian lesz. Lehetne bármilyen más, a Raspberry PI-n futtatható OS pl: Arch, de nekem a Debian a szimpatikus.

Raspbian letöltés és telepítés

Terminált fogok használni, úgyis ssh-zni kell majd sokat.

Letöltöttem a Raspberry PI oldaláról az aktuális Raspbian képfájlt:

wget http://downloads.raspberrypi.org/images/raspbian/2012-10-28-wheezy-raspbian/2012-10-28-wheezy-raspbian.zip

Utána kicsomagoltam a letöltött fájlt:

unzip 2012-10-28-wheezy-raspbian.zip

Majd rámásoltam egy üres SD kártyára. Még szerencse, hogy van egy jó kis USB-s SD kártya olvasóm. Nálam /dev/sdb volt az SD kártya, a df -h megmondja. Ha pl a /dev/sdb1 a kártya, akkor nekünk majd csak a /dev/sdb rész kell belőle. Másolás előtt nem árt leválasztani a kártyát:

sudo umount /dev/sdb

Most már tényleg indulhat a másolás:

sudo dd bs=4M if=2012-10-28-wheezy-raspbian.img of=/dev/sdb

Ez eltarthat egy darabig, ha meg karod nézni, hogy hol áll a másolás, akkor nyiss egy másik terminált és ott add ki a következő parancsot:

sudo pkill -USR1 -n -x dd

Ez megjeleníti az első terminálban, hogy hol tartunk. Ha még egyszer kiadod, még egyszer megjeleníti.

Miután végeztem a másolással a kártán szabadon maradt helyen a lemezkezelővel létrehoztam egy sdata nevű ext4-es partíciót. Ezen fogom majd tárolni az adatokat.

Frissítettem Ubuntu 12.10-re

Tegnap délután volt egy kis szabadidőm, és mivel szeretek kísérletezgetni, ezért úgy döntöttem, hogy frissítem a gépemen az Ubuntut 12.04-et 12.10-re. AMD64-es gépem van 4GB memóriával, viszont 32 bites Ubuntu volt rajta. Kell-e nekem a 64 bit? Miben nyújt többet mint a 32 bites verzió PAE kernellel? Azt mondják az okosok a különbség csak masszív használat (pl videó konvertálás) közben jön ki.

Mindegy, ha már kísérletezek, akkor legyen 64 bites, majd meglátom, hogy jobb-e vagy sem. Így hát letöltöttem az Ubuntu 12.10 aktuális, 64-bit PC (AMD64) desktop CD verzióját, majd közben a biztonság kedvéért fölmásoltam a NAS-ra pár dolgot.

Címkék: 

Itt a CyanogenMod 9

Nemrég lecseréltem a telefonom szoftverét a CyanogenModra. Mivel a telefont leginkább munkára használom, ezért az akkor elérhető stabil változatra a 7.2-re esett a választásom. Jó döntés volt. A telefon határozottan gyorsabb lett és az akkumulátor is mintha tovább bírná egy feltöltéssel.

Pár nappal ezelőtt viszont elkészült a CyanogenMod 9 stabil verziója, ami azóta fel is került a telefonra. A telepítés ezek után már nagyon egyszerű volt, csak rá kellett másolni a letöltött zip fájlt a telefonra, újraindítani recovery módban, wipe data, wipe cache, install zip.

Ez lett belőle:

 

Egyelőre még a "belakás" fázisában tartok. Első ránézésre ugyanolyan gyorsnak és stabilnak tűnik mint az elődje. Jó esély van rá, hogy maradni fog, annak ellenére, hogy van egy bosszantó kis hibája. Amikor fel akarom venni a telefont, azaz a zárképernyőn a karikát rá akarom húzni a felveszem ikonra, a karika néha elcsúszik. Ilyenkor gyorsan ki és bekapcsolom a képernyőt és már fel is tudom venni.

Lazarus SVN + FreePascal 2.6.0 Ubuntu Linuxon

Volt itt már egy hasonló post, de azóta megjelent a FreePascal 2.6.0. Ezzel viszont eddig nem tudtam lefordítani a Lazarust. A programjaim simán mentek az 2.4.4-es verzióval is, úgyhogy nem nagyon foglalkoztam vele. De azért furdalt a kíváncsiság, hogy vajon mi lehet a baj, miért nem tudom a 2.6.0-val is lefordítani a Lazarus forráskódját? Mindig ezt a hibaüzenetet kaptam:

Compiling lazaruspackageintf.pas
Fatal: Can't find unit process used by RegisterFCL
Fatal: Compilation aborted
make[1]: *** [fcllaz.ppu] Error 1
make[1]: Leaving directory `/home/user/lazarus/packager/registration'
make: *** [registration] Error 2

Nem találja a process unitot, pedig fel van telepítve: /usr/lib/fpc/2.6.0/units/i386-linux/fcl-process/process.ppu és a forrás is: /usr/share/fpcsrc/2.6.0/packages/fcl-process/src/process.pp. A megoldás kicsit lejjebb, most kezdjük nulláról:

CyanogenMod telepítése Samsung Galaxy S-re Ubuntu alól

Néhány héttel ezelőtt a Samsung Kies programmal frissítettem a telefonom. Az eredmény egy visszaportolt kiegészítőkkel teli Android 2.3.6 lett. Bárcsak ne frissítettem volna. Az eredmény katasztrofális lett. Minden lassú, akadozó lett. A WiFi kapcsolatot folyton eldobta.

Először arra gondoltam, hogy talán vissza kellene valahogy rakni a régit, de ezt az ötletet hamar el is vetettem. Ha már hozzányúlok, akkor valami újat kellene kipróbálni. Így esett a választás a CyanogenMod-ra.

CyanogenMod egy módosított Android-alapú operációs rendszer. Olyan funkciókat engedélyez a felhasználóknak, melyeket az eredeti Android OS nem.

A telepítést a hivatalos leírás szerint próbáltam csinálni, Ubuntu Linux alól.

Aki utánam akarja csinálni, az a saját felelősségére tegye.

Ubuntu fejlesztések?

Teljesen meg vagyok döbbenve azon, amit az Ubuntu mostanában fejlesztésnek nevez.

Csak, hogy néhány példát említsek: Unity 5, LightDM.

A múlt héten bejelentették a Unity 5-öt, amiben javítottak néhány hibát, és már lehet színezni az indító hátterét. Csodálatos, de szerintem az átlag felhasználó soha nem fog eljutni addig, hogy telepítse a Compiz Config Settings Managert, mert pl azt se tudja mire jó a szoftverközpont.

Címkék: 

Oldalak