Van egy Ubuntu 10.04-es fájl szerverem. Kicsit öregecske, zörög már mindene, de szépen teszi a dolgát évek óta. Az történt, hogy megszűnt az áramellátása (a kolléganő a hűtő helyett a szervert húzta ki a falból). Sehogy nem tudtam visszakapcsolni. A BIOS folyton azon nyavalygott, hogy betöltötte az alapbeállításokat. Oké, lemerült az gombelem az alaplapon. Sebaj, veszünk másikat. De ha már hozzányúlok akkor ki kéne cserélni a tápot meg a processzor hűtőt is.

Szépen elbattyogtam a közeli számítógépes boltba és jól be is vásároltam. Persze a processzor hűtő nem passzolt az alaplaphoz. Gond nélkül kicserélték egy másikra. Ez már passzol. Öröm és boldogság, rakjuk össze! Pár perc alatt meg is volt a dolog. Bekapcs. Se kép, se hang. Se hang! Még csak nem is csippant. Egy zöld led világít az alaplap sarkában, pörög a processzor ventilátor. Ennyi, semmi több. A poén kedvéért eljátszottam azzal, hogy mindent lehúzkodtam az alaplapról, de akkor sem sípolt amikor a videokártyát kiszedtem belőle. Húha, ez gáz! Amikor jobban megnéztem az alaplapot, akkor vettem észre, hogy a processzor mellet egy kondenzátor elég csúnyán fel van púposodva. Biztos ezért nem megy...

Még tiszta szerencse, hogy volt itt egy hasonló masina, aminek a merevlemezei voltak tönkremenve. Ugyanaz az alaplap, csak a proci volt más. Első körben átraktam az "új" gépbe a régi gépből a HDD-ket. Bekapcs. Működik! Szépen bebootolt, be is tudtam jelentkezni, első ránézésre minden jónak tűnt. A "régi" gépből gyorsan áttettem ebbe az új cuccokat: gombelem, processzor hűtő, tápegység. Még egy utolsó próba mielőtt összeszerelem és visszarakom a helyére. Működik. Mehet vissza a helyére (a szekrény tetejére a konyhába, monitor és egyéb felesleges perifériák nélkül.

Hurrá! Minden a helyén, a gép működik. Jelentkezzünk be rá! A megosztások sem sambán se nfs-en nem érhetők el. SSH? Az se. Na jó ping? Az se. Hogy az a ...! Fölkukkantok a szekrény tetejére, hát az hálózati csatlakozó ledjei nem világítanak. Mindent értek. Vagyis nem. Gyakorlatilag nem változott semmi, csak a hálókártya fizikai címe lehet más, de az meg tökmindegy. Szekrényről le!

Monitor, billentyűzet rádug. Nyomtam minden parancsot ami eszembe jutott hirtelen. Az ifconfig halkan megsúgta, hogy a hálókártya az eth1-en van. Hát oda meg hogy a ..csába került? Nincs benne más hálókártya, csak ez az alaplapra integrált izé. Hmmm, rejtélyes. Mindenesetre az /etc/network/interfaces fájlban átírtam eth0-t eth1-re, nyomtam egy ifup eth1-et és már működik is a dolog.

Most ott csücsül szépen, csendben a szekrény tetején és az eth1-en, vígan kommunikál a külvilággal. Biztos jobb így neki. Nekem viszont megspórolhatott volna pár órát...

Frissítés:

Az udev megjegyzi az előző eth-t, ezért lett az új eth1. Ebben a fájlban akár át is lehet írni a nevét: /etc/udev/rules.d/70-persistent-net.rules. Mindig tanulok valami újat.