Tegnap este 18:45-kor megszületett Ötike kislányom. Ezentúl az Ötike kódnév helyett a Boglárka nevet fogjuk használni. Súlya 3030 gramm, hossza 49 cm. Köszöni szépen nagyon jól van és az anyukája is. Eszik, alszik, sír különböző sorrendben. Ha minden jól megy, akkor vasárnap haza is jöhetnek.

Azt mondják az "okosok", hogy használjam még ki ezt a pár napot és aludjak annyit, amennyit csak bírok, mert később már nem sok lehetőségem lesz rá.

De hogy lehet már előre lealudni több hónapnyi alváshiányt? Ki az aki ezt a hülye szöveget kitalálta? Hónapok óta mást se hallok, hogy majd mennyit nem fogok aludni. Ez már egy kicsit unalmas, de alapvetően türelmes ember vagyok, szívesen meghallgatom.

Na de félre a tréfát! Apa lettem! Most már tényleg, visszavonhatatlanul, letagadhatatlanul. Nincs menekvés. Nem is akarok menekülni. Már nagyon vártuk mindketten, hogy megszülessen. Persze most mondhatnám, hogy ilyen, meg olyan jó szülő leszek/leszünk, de majd inkább hagyjuk kialakulni a dolgokat. Össze kell még szoknunk, meg kell tanulnunk, hogy ezentúl mindig lesz egy harmadik, akit nem szabad kihagyni a számításból.

Viszlát boldog, könnyelmű élet! Szervusz boldog, családi élet!