19. JEGYZŐKÖNYV

Kérelmek és tervezetek benyújtásának joga.

Zendülés. Politikai bûnök vád alá helyezé-

se. A politikai bûnök hirdetése.

Politikai téren ugyan nem fogunk megengedni semmiféle önálló kontárkodást, de bátorítani fogjuk mindenféle jelentések és előterjesztések benyújtását, amelyek azt javasolják, hogy a kormány vizsgáljon meg tervezeteket, amelyek a nép helyzetének megjavítását célozzák; ez fel fogja tárni előttünk alattvalóink bajait és kíváncsiságait, amelyeknek vagy eleget fogunk tenni, vagy bölcs megcáfolásunkkal be fogjuk bizonyítani a rövidlátását annak, aki helytelenül ítél.

A zendülésre való uszítás semmi egyéb, mint amikor az öleb megugatja az elefántot. Olyan kormány szemszögéből nézve, amely jól meg van szervezve - nem ami a rendőrséget, hanem ami a közvéleményt illeti -, az öleb csak azért ugat az elefántra, mert nem ismeri annak erejét és jelentőségét. Elegendő szemléltető példával megmutatni kettőjük viszonylagos jelentőségét, s az ölebek máris abba fogják hagyni az ugatást, és farkukat fogják csóválni, mihelyt meglátnak egy elefántot.

Hogy a politikai bûncselekmények elkövetőit ne tiszteljék többé hősökként, tolvajokkal, gyilkosokkal és mindenféle más visszataszító és piszkos bûntettek elkövetőivel együtt fogjuk őket a vádlottak padjára ültetni. A közvélemény akkor kapcsolatba fogja hozni a bûncselekményeknek ezt a csoportját azzal a megvetéssel, amellyel a közönséges bûncselekményeket ítéli el, s ezt éppúgy meg fogja bélyegezni.

Minden tőlünk telhetőt megtettünk - és remélem sikerrel - annak érdekében, hogy visszatartsuk a gójokat attól, hogy ilyen eszközökkel küzdjenek a zendülők ellen. Ez volt az oka annak, hogy a sajtóban és beszédekben, valamint ügyesen összeállított iskolai történelemkönyvekben dicsőítettük azt a mártíromságot, melyet a forradalmárok állítólag magukra vállaltak a közjó gondolatáért. A kérdés ilyen beállításával megsokszoroztuk a szabadelvûek számát és gójok ezreit hoztuk birkanyájunk soraiba.

Könyvek: 
Minőségi adathordozók brutál jó áron!