11. JEGYZŐKÖNYV

Az új alkotmány programja. Az indítványo-

zott forradalom egyes részletei. A gójok -

egy birkanyáj. Titkos szabadkőmûvesek és

"látszat"-páholyok.

Az államtanács - eddigi formájában - nyomatékos kifejezője volt az uralkodói tekintélynek: mint a törvényhozó testület látható része az lesz, amit az uralkodó által hozandó törvények és rendeletek szerkesztőbizottságának lehetne nevezni.

Ez tehát az új alkotmány programja. Mi fogjuk megállapítani a Törvényt, a Jogot és az Igazságot, mégpedig 1 ) a törvényhozó testület elé terjesztett javaslatok alakjában, 2) az elnök rendeletei útján általános érvényû rendszabályok alakjában, szenátusi rendeletekkel és államtanácsi határozatokkal miniszteri rendeletek formájában, 3) 45 ha megfelelő alkalom adódik, az államban kirobbantott forradalom útján.

Miután nagyvonalakban lefektettük eljárásmódunkat, még teljessé kell majd tennünk a forradalmat az államgépezet mûködésében a már jelzett irányban. Ez alatt a sajtószabadságot, az egyesülési jogot, a lelkiismereti szabadságot, a választások elvét és sok egyebet értek, aminek mindörökre el kell tûnnie az emberek emlékezetéből, vagy pedig gyökeres változáson kell átmennie közvetlenül az új alkotmány kihirdetése után. Ez lesz az egyetlen alkalom, amikor egyszerre kiadhatjuk összes parancsainkat, később ugyanis már veszélyes lesz minden említésre méltó változtatás a következő okokból: Ha rideg szigorral visszük keresztül a változtatást a szigorúság és megszigorítások szellemében, a további hasonló természetû változásoktól való félelem kétségbeesésbe kergetheti az embereket, ha viszont újabb várható engedmények szellemében visszük keresztül, az emberek azt mondanák, ez beismerése annak, hogy helytelenül cselekedtünk, ami tönkretenné uralmunk csalhatatlanságának presztízsét, vagy pedig azt mondanák, félelemből vagyunk kénytelenek engedékeny magatartást tanúsítani, amiért nem kapnánk köszönetet, mert feltételeznék, hogy kényszerből tettük. Mindkét eshetőség árt az új alkotmány presztízsének.

Arra van szükségünk, hogy a világ népei az új alkotmány kihirdetésének első pillanatától kezdve - amíg a forradalom befejezett ténye még elkábítja őket, amíg még a rémület és bizonytalanság állapotában vannak - egyszer s-mindenkorra ismerjék fel: annyira erősek, annyira legyőzhetetlenek, annyira túlontúl hatalmasak vagyunk, hogy semmi esetre sem leszünk tekintettel rájuk, hogy eszünk ágában sincs a legkisebb figyelmet is szentelni véleményüknek vagy kívánságaiknak, hogy ilyeneknek minden kinyilvánítását készek és képesek vagyunk bármikor és bárhol ellenállhatatlan erővel elfojtani, hogy egy-csapásra magunkhoz ragadtunk mindent, amit akartunk, és semmi esetre sem fogjuk hatalmunkat megosztani velük... Akkor félve és reszketve be fogják csukni szemüket, és meg fognak elégedni azzal, hogy megvárják, mi lesz mindennek a vége.

A gójok olyanok, mint egy birkanyáj, és mi vagyunk a farkasok. És tudják önök, mi történik, ha a farkasok betörnek a nyájba? Van még egy másik ok is, hogy miért fogják becsukni a szemüket: ugyanis továbbra is azt ígérjük majd nekik, hogy visszakapnak minden szabadságot, amelytől megfosztottuk őket, mihelyt legyőztük a béke ellenségeit és megfékeztünk minden pártot. Kár szót vesztegetni arra, hogy meddig várnak majd szabadságuk visszatérésére...

Vajon minek találtuk ki ezt az egész politikát és fogadtattuk el ravaszul a gójokkal úgy, hogy semmi esélyük ne legyen annak mélyebb értelmét megvizsgálni? Valóban minek, ha nem azért, hogy kerülő úton érjük el, ami szétszórt törzsünk számára egyenes úton elérhetetlen? Ez a politika alapozta meg szervezetünket, a titkos szabadkőmûvességet, melyet nem ismernek és melynek célkitûzéseit még csak nem is gyanítják ezek a gój barmok, akiket azért csalogattunk a nyílt szabadkőmûves páholyok seregébe, hogy port hintsünk társaik szemébe.

Isten a szétszórtság ajándékát adta nekünk, az Ő Kiválasztott Népének, s éppen ez, amit mindenki gyengeségünknek tart, bizonyult legfőbb erőnknek, mely most az egész világ feletti uralom küszöbére vezetett bennünket.

Már nem sokat kell építenünk azon az alapon, amelyet leraktunk.

Könyvek: