Ubuntu

Az Ubuntu egy népszerű, könnyen kezelhető, sokoldalú, látványos megjelenésű operációs rendszer.

A legkisebb netbookoktól, a laptopokon és az asztali számítógépeken keresztül egészen az adatközpontokban lévő óriási kiszolgálókig mindenhol megállja a helyét. A rendszer szabadon letölthető, használható, továbbadható, tanulmányozható és módosítható igényei szerint. Ingyenesen használhatja üzleti célra is.

forrás: ubuntu.hu

Ubuntu fejlesztések?

Teljesen meg vagyok döbbenve azon, amit az Ubuntu mostanában fejlesztésnek nevez.

Csak, hogy néhány példát említsek: Unity 5, LightDM.

A múlt héten bejelentették a Unity 5-öt, amiben javítottak néhány hibát, és már lehet színezni az indító hátterét. Csodálatos, de szerintem az átlag felhasználó soha nem fog eljutni addig, hogy telepítse a Compiz Config Settings Managert, mert pl azt se tudja mire jó a szoftverközpont.

Dropbox: KDE Dolphin integráció

A múltkor kidobtam a Unityt és KDE-re váltottam. Akkor volt még pár dolog amire hirtelen nem találtam megoldást, de nem voltak olyan súlyosak, hogy ne tudnék meglenni nélkülük. Az egyik ilyen, hogy a Dropbox nem integrálódik a KDE fájlkezelőjébe a Dolphin-ba. Nekem nem is kell az összes Nautilusban meglévő opció, bőven megelégszem a publikus linkek vágólapra másolásával, csak hogy ne kelljen mindig a webes felületről elővarázsolni a publikus linket.

A publikus linkek eléréséhez a /home/{{felhasználónév}}/.kde/share/kde4/services könyvtárban hozzunk létre egy dropboxpublic.desktop nevű fájlt ezzel a tartalommal:

[Desktop Entry]
Type=Service
ServiceTypes=KonqPopupMenu/Plugin
MimeType=application/octet-stream
Actions=CopyDropboxPublicLink
Encoding=UTF-8
Version=0.1

[Desktop Action CopyDropboxPublicLink]
Name=Copy Dropbox public link to clipboard
Name[hu]=Dropbox publikus link másolása a vágólapra
Icon=klipper
Exec=dbus-send --type=method_call --dest=org.kde.klipper /klipper org.kde.klipper.klipper.setClipboardContents string:`dropbox puburl %f`

Chromium KDE integráció

Egy ideje a Chromium böngészőt használom. Most, hogy KDE-re, ponosabban Kubuntura váltottam azzal szembesültem, hogy alapértelmezetten nem valami szépen illeszkedik a KDE környezetbe.

A megoldásért feltúrtam a fél internetet, de leginkább csak olyan megoldásokat találtam, hogy a Chromium ablakának háttér stílusát állítsam egyszínűre. Na én ebben a 4.7.3-as KDE-ben nem találtam ilyen lehetőséget, de némi kisérletezéssel sikerült összehoznom. A lényeg az, hogy Chromium ablakainál be kell kapcsolni a címsort és a keretet valamit be kell állítani, hogy a Chromium a rendszer címsávját és határait használja.

Clementine 1.0

Megjelent a Clementine audió lejátszó szoftver 1.0-ás verziója.

Na jó, de mi az a Clementine és hogy kerül ide?

A Clementine egy nyílt forrású, multiplatform audió lejátszó szoftver modern, könnyen kezlehető felhasználói felülettel. Úgy kerül ide, hogy Windows-ról Ubuntura váltottam (a foobar2000 helyett jött a Banshee), nemrég pedig Kubuntura. Ide is kellett egy jó lejátszóprogram. Sokat kipróbáltam, de ez tetszett a legjobban.

Szóval megjelent a Clementine 1.0 végleges verziója, amely a megszokott kiegészítőkön kívül számos újdonságot és hibajavítást tartalmaz.

Hogy mik is ezek?

Szevasz KDE!

Én megpróbáltam. Többször. Nem lettünk barátok. Mármint a Unity és én, de a Gnome Shellel se vagyok valami jóban. Ha a Gnome Shell vagy a Unity között kell választani, akkor inkább a Unity. Egészen tegnap estig elvoltunk. Nem szerettük egymást, inkább csak jobb híján megtűrtük egymást.

Képernyővédők telepítése Ubuntu 11.10-en

Aki telepítette az Ubuntu új 11.10-es verzóját, már biztos szembesült a ténnyel, hogy nincsenek képernyővédők. (Hacsak nem püföli megállás nélkül.) Akinek hiányoznának, így telepítheti a képernyővédőket:

Röviden:

  • gnome-screensaver eltávolítása
  • xscreensaver telepítése
  • xscreensaver indításának beállítása
  • örülünk

Hosszabban:

GNOME Shell telepítése Ubuntu 11.10-re

Az Ubuntu október végén megjelenő 11.10-es, Oneiric Ocelot kódnevű kiadása már a GNOME 3-ra fog épülni, viszont a felhasználói felülete továbbra is a Unity marad. Ez a felület az aktuális 11.04-es verzióban jelent meg először. Nekem pl. a mai napig nehezemre esik a kezelése. Képtelen vagyok megszokni. A KDE 4 nekem túl bonyolult, a XFCE, az LXDE és a hasonló minimál ablakkezelők viszont túl spártaiak. Még szerencse, hogy a GNOME 3-nak van saját felhasználói felülete: a GNOME Shell. Kicsi hasonlít is a Unityre, kicsit nem is. Teljesen más. Az egyetlen hasonlóság a baloldali alkalmazásindító.

A GNOME Shell először a Fedora Linuxban volt elérhető, de most már az Ubuntu (jelenleg még fejlesztés alatt lévő) 11.10-es verziójára is telepíthető:

Linux, Flash magas CPU használat

A helyzet az, hogy mostanában eléggé zavar, hogy egy Flash objektumo(ka)t tartalmazó oldal bármely böngészőt használva megzabálja a processzort. Nem tudom, hogy más Linuxon is így van-e, de valószínű. Windowson szinte észre sem vehető, Linuxon meg pörgeti a processzort, az meg a ventilátort. Windowson is ugyanazt a 10.3.183.7-es Flasht használom mint Linuxon. Érthetetlen, hogy míg Windowson ugyanaz az oldal, ugyanabban a böngészőben 10-20%-ot használ, addig Linuxon 70-80%-ot.

Oldalak