Ubuntu

Az Ubuntu egy népszerű, könnyen kezelhető, sokoldalú, látványos megjelenésű operációs rendszer.

A legkisebb netbookoktól, a laptopokon és az asztali számítógépeken keresztül egészen az adatközpontokban lévő óriási kiszolgálókig mindenhol megállja a helyét. A rendszer szabadon letölthető, használható, továbbadható, tanulmányozható és módosítható igényei szerint. Ingyenesen használhatja üzleti célra is.

forrás: ubuntu.hu

Skype Ubuntu 13.04-en

Te sem bírtad kivárni a végleges Ubuntu 13.04-et? Már Te is a béta verziót használod? Nem megy a Skype?

Nos igen, zárt Nvidia driverekkel nem működik. Ha a "gyári" Nouveau (xserver-xorg-video-nouveau) drivert használod, akkor azzal tökéletesen működik, de ezzel le kell mondani a grafikai teljesítmény nagy részéről.

Jó hír: van megoldás!

Címkék: 

Miért használok Linuxot?

Mindenkinek azt mondom, hogy azért használok Linuxot, mert biztonságos. Vagy mert ingyenes, vagy testre-szabható, vagy mert kiváló közösségi támogatása van...

fork bomb!

De ez mind csak marketing lószar. Azért mondom ezeket a nem Linuxosoknak, mert nem értenék meg a valódi okot. És ha minél többször ismétlem ezeket az ál-okokat, én is annál inkább hiszek benne.

De mélyen, legbelül tudom, hogy nem ez a valódi ok.

Címkék: 

Hello Raring!

Pár napja (a hosszú, havas hétvégén) frissítettem a gépem Ubuntu 13.04-re (kódnéven Raring Ringtail). A frissítés folyamata teljesen automatikus és zökkenőmentes volt. Annyira gördülékenyen ment a dolog, hogy szinte említésre sem méltó. Egy két PPA tároló fel volt véve, ezeket előtte kikapcsoltam, bár lehet, hogy a frissítő mechanizmus is megtette volna.

Teljesen jól működik. Talán mintha egy kicsivel gyorsabb is lenne az elődjénél.

Címkék: 

Arch? Kösz, most nem!

Volt egy kis szabadidőm, így hát gondoltam feltelepítek (először csak virtuális gépbe) egy Arch Linuxot. VirtualBox-ban gyorsan összedobtam neki egy gépet, beállítottam a letöltött aktuális archlinux-2013.03.01-dual.iso-t, hálózatot, stb. Indítom a gépet, Arch bootol, amikor megjelenik a prompt emlékezetből nyomom az arch/setup parancsot. Semmi (no such file or directory). Rosszul emlékszem? Gyorsan felmentem az Arch honlapjára, hogy utánanézzek a dolognak. Hát tényleg nincs ilyen, cserébe van az Arch Wikin egy elég részletes leírás. Jó, rendben, csináljuk végig!

Játék alaplapokkal, hűtőkkel, tápokkal és a hálózattal

Van egy Ubuntu 10.04-es fájl szerverem. Kicsit öregecske, zörög már mindene, de szépen teszi a dolgát évek óta. Az történt, hogy megszűnt az áramellátása (a kolléganő a hűtő helyett a szervert húzta ki a falból). Sehogy nem tudtam visszakapcsolni. A BIOS folyton azon nyavalygott, hogy betöltötte az alapbeállításokat. Oké, lemerült az gombelem az alaplapon. Sebaj, veszünk másikat. De ha már hozzányúlok akkor ki kéne cserélni a tápot meg a processzor hűtőt is.

Szépen elbattyogtam a közeli számítógépes boltba és jól be is vásároltam. Persze a processzor hűtő nem passzolt az alaplaphoz. Gond nélkül kicserélték egy másikra. Ez már passzol. Öröm és boldogság, rakjuk össze! Pár perc alatt meg is volt a dolog. Bekapcs. Se kép, se hang. Se hang! Még csak nem is csippant. Egy zöld led világít az alaplap sarkában, pörög a processzor ventilátor. Ennyi, semmi több. A poén kedvéért eljátszottam azzal, hogy mindent lehúzkodtam az alaplapról, de akkor sem sípolt amikor a videokártyát kiszedtem belőle. Húha, ez gáz! Amikor jobban megnéztem az alaplapot, akkor vettem észre, hogy a processzor mellet egy kondenzátor elég csúnyán fel van púposodva. Biztos ezért nem megy...

Terminál - Nem bánt az, csak megkóstol

Bizonyos feladatok végrehajtására a Linux felhasználók gyakran használják a terminált. A terminál elég ijesztő lehet annak, aki még csak ismerkedik a Linux-szal és egy könnyen kezelhető grafikus felületet szeretne.

A Linux terminál egy hatékony eszköz, aminek segítségével néhány feladat gyorsabban elvégezhető, mint grafikus felületen. Ugyanakkor manapság a legtöbb dolgot grafikus felületen is el lehet végezni. A terminál használata nem szükséges.

A terminál választható

Akár egy szoftvert szeretnél telepíteni, akár a hálózatot beállítani, vagy a rendszer beállításait finomhangolni, megteheted a terminálból - de ezeket megteheted grafikus felületről is. A legtöbb beállítás amit megváltoztatnál könnyen elérhető grafikus vezérlőfelületeken is.

Ha eddig még nem használtál Linuxot, azt gondolhatod, hogy meg kell tanulnod a terminál parancsait, de ez évről évre egyre kevésbé igaz. Próbáld ki az Ubuntut és megtapasztalhatod, hogy milyen keveset is kell használni a terminált. A legtöbb felhasználónak egyáltalán nincs is szüksége a terminálra.

Linux kezdőknek

A Linux iránt nagyobb az érdeklődés mint valaha, de a kezdők számára nem mindig nyilvánvaló, hogy hol is kellene kezdeni az ismerkedést. A Linux egy kattintgatós, grafikus felületen épp úgy használható mint egy Windows vagy egy Mac OS X.

A Linux beszerzése

Több száz különböző Linux verzió létezik, ezeket disztribúciónak (disztrónak, terjesztésnek) hívják. Minden Linux mellé egy rakás szoftvert csomagolnak a könnyű terjeszthetőség érdekében. Miért ilyen sokat? Azért mert a Linux nyílt forrású, ezért mindenki könnyen módosíthatja és terjesztheti. Számos, különböző felhasználó felhasználói igények kielégítésére specializálódott Linux disztribúció létezik a beágyazott rendszerektől a szuperszámítógépekig. Sok általános célú disztribúció létezik laptopokra, asztali gépekre, közép kategóriás szerverekre. Honnan lehet tudhatod, hogy melyiket próbáld ki? Ugye nem akarod kipróbálni az összeset? Ajánlok inkább párat :D

Jó, de mi ez az egész szabad és nyílt forrás dolog? A szabad és a nyíl forrású szoftverek fogalma szorosan kapcsolódik egymáshoz. Létezik két szervezet: a Free Software Foundation és az Open Source Initiative. Ezek nem csak szervezetek, hanem licencek és filozófiák is egyúttal. "Free" means freedom, azaz a "Szabad", szabadságot jelent, nem ingyenességet, bár a legtöbb Linux szoftver ingyenes. Az alap koncepció az, hogy minden szoftver forráskódjának nyitottnak és szabadon elérhetőnek kellene lennie, szemben a zárt, szabadalmaztatott szoftverekkel mint pl a legtöbb Windows és Apple szoftver. Szabad vagy nyílt forrású szoftverekben nincs hová rejteni az alattomos, felhasználó ellenes kódokat. A felhasználók szabadon, bármilyen célból futtathatják, tanulmányozhatják, módosíthatják és megoszthatják a szoftvereket. Vennél-e olyan autót, aminek le van hegesztve a motorház teteje?

Bocs, kicsit elkanyarodtam. A Linux kipróbálására több mód is van:

  1. Live CD/DVD-ről vagy pendrive-ról bootolva. Ez a legegyszerűbb és semmit nem módosít a gépen.
  2. Virtuális gépben próbálod ki.
  3. Telepítesz egy Linuxot a gépedre.

A legjobb dolog a Linuxban az egyszerűség. Nem kell egy csomó felesleges kört megtenni, hogy megszerezd, nincsenek licenc kulcsok, és a Linux disztribútorok sem tekintenek bűnözőnek.

DraftSight telepítés 64 bites Ubuntu 12.10-en

A DraftSight egy igen kiváló 2D CAD alkalmazás. Szinte mindent tud két dimenzióban, amit az AutoCAD, ráadásul ingyen. Vagyis az email címünkért cserébe. Ennyit simán megér!

A szoftver 64 bites változata csak Windows-ra érhető el. Linuxra csak 32 bites változat van csak, amit a 32 bites függőségei miatt nem túl egyszerű telepíteni. Az Ubuntu 12.10 64 bites változatán nekem így sikerült telepíteni:

Raspberry Cloud = Raspberry PI + ownCloud

Az ownCloud egy olyan szoftver csomag, helytől független, több gép között szinkronizálható tárhelyet biztosít az adatainknak. A projektet 2010 januárjában indította Frank Karlitschek KDE fejlesztő, hogy ingyenes alternatívát nyújtson kereskedelmi cloud szolgáltatókkal szemben. Az ownCloud segítségével a saját szervereden létre lehet hozni egy saját, a Dropboxhoz hasonló szolgáltatást.

A saját szerver pedig nem lesz más, mint egy Raspberry PI-n futó Debian linux, a Raspbian lesz. Lehetne bármilyen más, a Raspberry PI-n futtatható OS pl: Arch, de nekem a Debian a szimpatikus.

Raspbian letöltés és telepítés

Terminált fogok használni, úgyis ssh-zni kell majd sokat.

Letöltöttem a Raspberry PI oldaláról az aktuális Raspbian képfájlt:

wget http://downloads.raspberrypi.org/images/raspbian/2012-10-28-wheezy-raspbian/2012-10-28-wheezy-raspbian.zip

Utána kicsomagoltam a letöltött fájlt:

unzip 2012-10-28-wheezy-raspbian.zip

Majd rámásoltam egy üres SD kártyára. Még szerencse, hogy van egy jó kis USB-s SD kártya olvasóm. Nálam /dev/sdb volt az SD kártya, a df -h megmondja. Ha pl a /dev/sdb1 a kártya, akkor nekünk majd csak a /dev/sdb rész kell belőle. Másolás előtt nem árt leválasztani a kártyát:

sudo umount /dev/sdb

Most már tényleg indulhat a másolás:

sudo dd bs=4M if=2012-10-28-wheezy-raspbian.img of=/dev/sdb

Ez eltarthat egy darabig, ha meg karod nézni, hogy hol áll a másolás, akkor nyiss egy másik terminált és ott add ki a következő parancsot:

sudo pkill -USR1 -n -x dd

Ez megjeleníti az első terminálban, hogy hol tartunk. Ha még egyszer kiadod, még egyszer megjeleníti.

Miután végeztem a másolással a kártán szabadon maradt helyen a lemezkezelővel létrehoztam egy sdata nevű ext4-es partíciót. Ezen fogom majd tárolni az adatokat.

Új billentyűzet és egér: Logitech MK260

Az évek óta megelégedéssel használt Fujitsu-Siemens Wireless Office rejtélyes módon tönkrement. Ez egy billentyűzet és egér páros a vezeték nélküli megoldások kezdetéről. Van hozzá egy USB-s dokkoló, amihez külön külső tápegység is kell. Ebben lehet tölteni az egeret.

Oldalak