Van egy Ubuntu 10.04-es fájl szerverem. Kicsit öregecske, zörög már mindene, de szépen teszi a dolgát évek óta. Az történt, hogy megszűnt az áramellátása (a kolléganő a hűtő helyett a szervert húzta ki a falból). Sehogy nem tudtam visszakapcsolni. A BIOS folyton azon nyavalygott, hogy betöltötte az alapbeállításokat. Oké, lemerült az gombelem az alaplapon. Sebaj, veszünk másikat. De ha már hozzányúlok akkor ki kéne cserélni a tápot meg a processzor hűtőt is.

Szépen elbattyogtam a közeli számítógépes boltba és jól be is vásároltam. Persze a processzor hűtő nem passzolt az alaplaphoz. Gond nélkül kicserélték egy másikra. Ez már passzol. Öröm és boldogság, rakjuk össze! Pár perc alatt meg is volt a dolog. Bekapcs. Se kép, se hang. Se hang! Még csak nem is csippant. Egy zöld led világít az alaplap sarkában, pörög a processzor ventilátor. Ennyi, semmi több. A poén kedvéért eljátszottam azzal, hogy mindent lehúzkodtam az alaplapról, de akkor sem sípolt amikor a videokártyát kiszedtem belőle. Húha, ez gáz! Amikor jobban megnéztem az alaplapot, akkor vettem észre, hogy a processzor mellet egy kondenzátor elég csúnyán fel van púposodva. Biztos ezért nem megy...

Bizonyos feladatok végrehajtására a Linux felhasználók gyakran használják a terminált. A terminál elég ijesztő lehet annak, aki még csak ismerkedik a Linux-szal és egy könnyen kezelhető grafikus felületet szeretne.

A Linux terminál egy hatékony eszköz, aminek segítségével néhány feladat gyorsabban elvégezhető, mint grafikus felületen. Ugyanakkor manapság a legtöbb dolgot grafikus felületen is el lehet végezni. A terminál használata nem szükséges.

A terminál választható

Akár egy szoftvert szeretnél telepíteni, akár a hálózatot beállítani, vagy a rendszer beállításait finomhangolni, megteheted a terminálból - de ezeket megteheted grafikus felületről is. A legtöbb beállítás amit megváltoztatnál könnyen elérhető grafikus vezérlőfelületeken is.

Ha eddig még nem használtál Linuxot, azt gondolhatod, hogy meg kell tanulnod a terminál parancsait, de ez évről évre egyre kevésbé igaz. Próbáld ki az Ubuntut és megtapasztalhatod, hogy milyen keveset is kell használni a terminált. A legtöbb felhasználónak egyáltalán nincs is szüksége a terminálra.

A Linux iránt nagyobb az érdeklődés mint valaha, de a kezdők számára nem mindig nyilvánvaló, hogy hol is kellene kezdeni az ismerkedést. A Linux egy kattintgatós, grafikus felületen épp úgy használható mint egy Windows vagy egy Mac OS X.

A Linux beszerzése

Több száz különböző Linux verzió létezik, ezeket disztribúciónak (disztrónak, terjesztésnek) hívják. Minden Linux mellé egy rakás szoftvert csomagolnak a könnyű terjeszthetőség érdekében. Miért ilyen sokat? Azért mert a Linux nyílt forrású, ezért mindenki könnyen módosíthatja és terjesztheti. Számos, különböző felhasználó felhasználói igények kielégítésére specializálódott Linux disztribúció létezik a beágyazott rendszerektől a szuperszámítógépekig. Sok általános célú disztribúció létezik laptopokra, asztali gépekre, közép kategóriás szerverekre. Honnan lehet tudhatod, hogy melyiket próbáld ki? Ugye nem akarod kipróbálni az összeset? Ajánlok inkább párat :D

Jó, de mi ez az egész szabad és nyílt forrás dolog? A szabad és a nyíl forrású szoftverek fogalma szorosan kapcsolódik egymáshoz. Létezik két szervezet: a Free Software Foundation és az Open Source Initiative. Ezek nem csak szervezetek, hanem licencek és filozófiák is egyúttal. "Free" means freedom, azaz a "Szabad", szabadságot jelent, nem ingyenességet, bár a legtöbb Linux szoftver ingyenes. Az alap koncepció az, hogy minden szoftver forráskódjának nyitottnak és szabadon elérhetőnek kellene lennie, szemben a zárt, szabadalmaztatott szoftverekkel mint pl a legtöbb Windows és Apple szoftver. Szabad vagy nyílt forrású szoftverekben nincs hová rejteni az alattomos, felhasználó ellenes kódokat. A felhasználók szabadon, bármilyen célból futtathatják, tanulmányozhatják, módosíthatják és megoszthatják a szoftvereket. Vennél-e olyan autót, aminek le van hegesztve a motorház teteje?

Bocs, kicsit elkanyarodtam. A Linux kipróbálására több mód is van:

1. Live CD/DVD-ről vagy pendrive-ról bootolva. Ez a legegyszerűbb és semmit nem módosít a gépen.
2. Virtuális gépben próbálod ki.
3. Telepítesz egy Linuxot a gépedre.

A legjobb dolog a Linuxban az egyszerűség. Nem kell egy csomó felesleges kört megtenni, hogy megszerezd, nincsenek licenc kulcsok, és a Linux disztribútorok sem tekintenek bűnözőnek.

A DraftSight egy igen kiváló 2D CAD alkalmazás. Szinte mindent tud két dimenzióban, amit az AutoCAD, ráadásul ingyen. Vagyis az email címünkért cserébe. Ennyit simán megér!

A szoftver 64 bites változata csak Windows-ra érhető el. Linuxra csak 32 bites változat van csak, amit a 32 bites függőségei miatt nem túl egyszerű telepíteni. Az Ubuntu 12.10 64 bites változatán nekem így sikerült telepíteni:

Az ownCloud egy olyan szoftver csomag, helytől független, több gép között szinkronizálható tárhelyet biztosít az adatainknak. A projektet 2010 januárjában indította Frank Karlitschek KDE fejlesztő, hogy ingyenes alternatívát nyújtson kereskedelmi cloud szolgáltatókkal szemben. Az ownCloud segítségével a saját szervereden létre lehet hozni egy saját, a Dropboxhoz hasonló szolgáltatást.

A saját szerver pedig nem lesz más, mint egy Raspberry PI-n futó Debian linux, a Raspbian lesz. Lehetne bármilyen más, a Raspberry PI-n futtatható OS pl: Arch, de nekem a Debian a szimpatikus.

Raspbian letöltés és telepítés

Terminált fogok használni, úgyis ssh-zni kell majd sokat.

Letöltöttem a Raspberry PI oldaláról az aktuális Raspbian képfájlt:

Utána kicsomagoltam a letöltött fájlt:

Majd rámásoltam egy üres SD kártyára. Még szerencse, hogy van egy jó kis USB-s SD kártya olvasóm. Nálam /dev/sdb volt az SD kártya, a df -h megmondja. Ha pl a /dev/sdb1 a kártya, akkor nekünk majd csak a /dev/sdb rész kell belőle. Másolás előtt nem árt leválasztani a kártyát:

Most már tényleg indulhat a másolás:

Ez eltarthat egy darabig, ha meg karod nézni, hogy hol áll a másolás, akkor nyiss egy másik terminált és ott add ki a következő parancsot:

Ez megjeleníti az első terminálban, hogy hol tartunk. Ha még egyszer kiadod, még egyszer megjeleníti.

Miután végeztem a másolással a kártán szabadon maradt helyen a lemezkezelővel létrehoztam egy sdata nevű ext4-es partíciót. Ezen fogom majd tárolni az adatokat.

Az évek óta megelégedéssel használt Fujitsu-Siemens Wireless Office rejtélyes módon tönkrement. Ez egy billentyűzet és egér páros a vezeték nélküli megoldások kezdetéről. Van hozzá egy USB-s dokkoló, amihez külön külső tápegység is kell. Ebben lehet tölteni az egeret.

Megjelent az Ubuntu Linux 12.10-es, Quantal Quetzal kódnevet viselő változata.

Az Ubuntu ingyenesen letölthető, szabadon felhasználható. Akik már egy korábbi változatot használnak, azoknak fel fogja ajánlani a rendszer a frissítést.

Október 18-án érkezik az Ubuntu 12.10-es, Quantal Quetzal kódnevű verziója. Az ubuntu.hu magyar "munkatársai" készítettek is hozzá egy szép, magyarul beszélő visszaszámlálót. A beágyazáshoz ezt a kódot lehet használni:

Tegnap délután volt egy kis szabadidőm, és mivel szeretek kísérletezgetni, ezért úgy döntöttem, hogy frissítem a gépemen az Ubuntut 12.04-et 12.10-re. AMD64-es gépem van 4GB memóriával, viszont 32 bites Ubuntu volt rajta. Kell-e nekem a 64 bit? Miben nyújt többet mint a 32 bites verzió PAE kernellel? Azt mondják az okosok a különbség csak masszív használat (pl videó konvertálás) közben jön ki.

Mindegy, ha már kísérletezek, akkor legyen 64 bites, majd meglátom, hogy jobb-e vagy sem. Így hát letöltöttem az Ubuntu 12.10 aktuális, 64-bit PC (AMD64) desktop CD verzióját, majd közben a biztonság kedvéért fölmásoltam a NAS-ra pár dolgot.

Elkészült a Windows 8. Sőt, aki akarja le is töltheti és ki is próbálhatja a végleges, nagyvállalati Enterprise változatát. A próbaidő az aktiválás után (amit a telepítéstől számított 10 napon belül meg kell tenni) 90 napig tart, utána óránként újraindul a rendszer.

Azt hiszem ez lesz az első olyan Windows, amit nem fogok feltelepíteni. Hogy miért nem? Pl:

• Azért, mert kb. másfél éve már elsődlegesen Ubuntu Linuxot használok és teljesen meg vagyok vele elégedve
• Azért mert nem ad számomra olyan plusz felhasználói élményt, technológiai újdonságot, szoftvert, stb amit csak a Windows nyújthat és nem tudom nélkülözni
• Azért mert nem igazán érzem úgy, hogy az új felhasználói felület be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. A klasszikus, jól bevált asztalt megcsonkították, míg a Metro Windows 8 stílusú felület szerintem még nincs kész és nem is igazán vannak rá alkalmazások. Ennek ellenére ezt az új izét vágják a felhasználók arcába. Miért nem lehet pl. telepítés közben megkérdezni, hogy melyiket akarom használni?
• Azért, mert én asztali gépet, max. laptopot használok, hagyományos beviteli eszközökkel (egér, billentyűzet). Tabletet, amire az egész, új koncepció ki van hegyezve, nem vennék. Nem hiszek az ilyesmiben. Hogyan lehet egy tableten komolyabb (több, mint egy tweet hosszúságú) szövegeket megírni, szerkeszteni, szoftvert, weboldalakat fejleszteni? Értem én, hogy most mindenki ebbe az irányba nyargal, még az Ubuntu is és a Mac OS X is, de én úgy gondolom, hogy ez hosszú távon zsákutca. De erről majd inkább egy másik postban.
• Azért, mert a Windows 8 egy zárt, kereskedelmi termék. Lehetne ezt még ragozni, de röviden csak annyit, hogy nem fizetek érte! Ez nem azt jelenti, hogy illegálisan fogom használni, hanem azt, hogy nincs rá szükségem. És amire nincs szükségem, azért nem adok pénzt.