A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.
A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.
forrás: hu.wikipedia.org
Kaptam ma egy es3 kiterjesztésű fájlt, azzal, hogy ezt az e-szignó programmal lehet megnyitni. Jól van. Eddig még soha nem használtam ilyesmit, de az kiderült, hogy ez valami állami digitális aláírás-féleség. Hurrá, már ilyenünk is van! Oké, töltsük le hozzá az olvasó programot!
Nem. Ahogy más operációs rendszerek használata esetén, úgy a Linux használatához sem kell tudni programozni. Vitathatatlan tény, hogy aki konyít valamicskét a programozáshoz, annak sokkal könnyebb dolga van, de ez bármely más rendszerre igaz. A modern Linux disztrók felhasználói felületei semmilyen programozási tudást nem igényelnek. A rendszer szinte minden beállítása elvégezhető grafikus felületről. Ami meg nem, az valószínű, hogy más rendszereken sem túl egyszerű.
A Linux egy alternatív operációs rendszer. Az alapvető probléma az, hogy a más operációs rendszerről érkezők ugyanazt várják a Linuxtól, mint a korábban használt rendszerüktől. Pontosan ugyanazt, ugyanúgy. Akkor meg minek váltani? Jó neked az a másik is, megszoktad. De tényleg, ki tudnak akadni az olyan apró részleteken, hogy pl. az ablak fejléc gombjai egyes disztrókban nem a jobb oldalon vannak, hanem baloldalt. Szar a Linux. Utána meg jön az, hogy nem megy ez és ez a program. Hol a C meghajtó? Úristen! Mi az hogy nincs? De tényleg letöltöttem a KurvaTutiRegisztriKliner program legfrissebb verzióját az atomjoletoltokozpont.com oldalról, de sehogy nem tudom telepíteni. Mi szar ez már? Hol kell beírni a serialt? Elég sarkított példák ezek, de az ilyen jobb ha neki se áll. Csak idióta kérdésekkel fogja terhelni a fórumokat.
Tök jó dolog ez a Linux Mint. Vagy mégsem? Szubjektív. Egyszer én is használtam egy darabig, de valahogy folyton olyan érzésem volt, hogy ez nem az amire szükségem van, mintha úgy lenne összefércelve, kicsit Ubuntu, kicsit nem. Mindenből egy kicsi. Nem tűnt egységes egésznek a rendszer. Mondom szubjektív.
Biztos, hogy sokakban felmerült már a kérdés, hogy miért jó vagy jobb dolog nyílt forrású eszközöket, szoftvereket használni? Mi a vonzó a költséges, kereskedelmi megoldásokkal szemben?
Alapvetően se nem jobb, se nem rosszabb. Más. A nyílt forrású szoftvereknek rengeteg pozitív és negatív tulajdonsága van a kereskedelmi szoftverekhez képest. Emellett mindenki szabadon eldöntheti, hogy a nyílt forrású szoftvert vagy kereskedelmit választ a munkájához, projektjéhez, stb.
Megjelent a Volumio audiofil zenelejátszó 1.5-ös verziója, tele mindenféle izgalmas újdonsággal.
Ez már elég rég óta hiányzott, de most a prémium előfizetéssel rendelkezők a Settings oldalon be is kapcsolhatják. Bekapcsolás után a Browse tab Spotify szekciójában kereshetünk a lejátszási listákban is.
Megjelent az ingyenesen is használható DraftSight CAD szoftver 2015-ös verziója. Ez a kiadás rengeteg újdonságot tartalmaz az előzőhöz képest: többek között megjelent a 64 bites Linux rendszerek támogatása. Ez azt jelenti, hogy 64 bites Linuxon nem kell többé trükközni a 32 bites DraftSight telepítésével. A 32 bites Linuxot használók sajnos megszívták, mert a 2015-ös verzióból csak 64 bites csomag van.
Az FSF.hu Alapítvány támogatásával Kisantal Tibor egy nagyon részletes könyvet írt a nyílt forrású Inkscape rajzoló szoftverről. A könyv mindenki számára szabadon hozzáférhető a vonatkozó licenc feltételeinek megfelelően.
