Linux

A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

forrás: hu.wikipedia.org

A döntés megszületett

Kész, vége, elég volt, betelt a pohár! Egyszerűen képtelen voltam tovább tűrni az Ubuntu hülyeségeit. Ez a systemd segített meghozni a döntést, pedig mielőtt lecserélték az upstartot, a 15.04 tűnt a megoldásnak a 14.10 butaságaira. Nem bazdmeg! Ami jól működik azt el kell kúrni!

Frissítettem Ubuntu 15.04-re

Tegnap este már rohadtul bosszantott egy mostanában jelentkező hiba, ami miatt nem tudtam fájlokat átnevezni. De nem csak a Nautilusban, hanem semmilyen más fájlkezelőben, pl Double Commanderben sem sikerült. A fájl átnevezés ablak még megjelent, de hiába nyomkodtam a billentyűzetet, semmi sem történt. Próbáltam, hogy átverem: gondoltam kirakom az új fájlnevet a vágólapra és majd egérrel beillesztem, de ez se működött. Annyit találtam, hogy az ibus-daemon-t ki kell lőni: sudo pkill ibus-daemon. Hát ez nem túl kényelmes.

Címkék: 

Jessie?!

Néha ki szoktam próbálni érdekesebbnek tűnő disztrókat. Csak úgy időtöltésből, hogy lássam mások mit csinálnak, merre tartanak. Meg, hogy naprakész legyek, ha esetleg valaki kérdezne, hogy mit tudnék ajánlani, mit nem, stb.

Eddig az Ubuntunál nem találtam jobb választást. Persze, tudom sokan vannak olyanok, akik pont az ellenkezőjét mondják. Szubjektív. Nekem soha nem volt vele bajom, mindent meg tudtam oldani. Lehet, hogy mázlim volt, hogy mindig olyan hardverek használtam, amivel nem volt problémája. Vagy egyszerűen nem az operációs problémájaként tekintettem az esetlegesen előforduló kis hülyeségekre, hanem a saját tudásom hiányosságának könyveltem el. Hozzáállás kérdése.

e-Szignó Linuxon?

Kaptam ma egy es3 kiterjesztésű fájlt, azzal, hogy ezt az e-szignó programmal lehet megnyitni. Jól van. Eddig még soha nem használtam ilyesmit, de az kiderült, hogy ez valami állami digitális aláírás-féleség. Hurrá, már ilyenünk is van! Oké, töltsük le hozzá az olvasó programot!

Kell-e tudni programozni a Linux használatához?

Nem. Ahogy más operációs rendszerek használata esetén, úgy a Linux használatához sem kell tudni programozni. Vitathatatlan tény, hogy aki konyít valamicskét a programozáshoz, annak sokkal könnyebb dolga van, de ez bármely más rendszerre igaz. A modern Linux disztrók felhasználói felületei semmilyen programozási tudást nem igényelnek. A rendszer szinte minden beállítása elvégezhető grafikus felületről. Ami meg nem, az valószínű, hogy más rendszereken sem túl egyszerű.

Címkék: 

Mi kell a Linuxra váltáshoz?

A Linux egy alternatív operációs rendszer. Az alapvető probléma az, hogy a más operációs rendszerről érkezők ugyanazt várják a Linuxtól, mint a korábban használt rendszerüktől. Pontosan ugyanazt, ugyanúgy. Akkor meg minek váltani? Jó neked az a másik is, megszoktad. De tényleg, ki tudnak akadni az olyan apró részleteken, hogy pl. az ablak fejléc gombjai egyes disztrókban nem a jobb oldalon vannak, hanem baloldalt. Szar a Linux. Utána meg jön az, hogy nem megy ez és ez a program. Hol a C meghajtó? Úristen! Mi az hogy nincs? De tényleg letöltöttem a KurvaTutiRegisztriKliner program legfrissebb verzióját az atomjoletoltokozpont.com oldalról, de sehogy nem tudom telepíteni. Mi szar ez már? Hol kell beírni a serialt? Elég sarkított példák ezek, de az ilyen jobb ha neki se áll. Csak idióta kérdésekkel fogja terhelni a fórumokat.

Címkék: 

Miért nem használok Linux Mintet?

Tök jó dolog ez a Linux Mint. Vagy mégsem? Szubjektív. Egyszer én is használtam egy darabig, de valahogy folyton olyan érzésem volt, hogy ez nem az amire szükségem van, mintha úgy lenne összefércelve, kicsit Ubuntu, kicsit nem. Mindenből egy kicsi. Nem tűnt egységes egésznek a rendszer. Mondom szubjektív.

A nyílt forrás előnyei

Biztos, hogy sokakban felmerült már a kérdés, hogy miért jó vagy jobb dolog nyílt forrású eszközöket, szoftvereket használni? Mi a vonzó a költséges, kereskedelmi megoldásokkal szemben?

Alapvetően se nem jobb, se nem rosszabb. Más. A nyílt forrású szoftvereknek rengeteg pozitív és negatív tulajdonsága van a kereskedelmi szoftverekhez képest. Emellett mindenki szabadon eldöntheti, hogy a nyílt forrású szoftvert vagy kereskedelmit választ a munkájához, projektjéhez, stb.

Címkék: 

Volumio 1.5

Megjelent a Volumio audiofil zenelejátszó 1.5-ös verziója, tele mindenféle izgalmas újdonsággal.

Spotify támogatás

Ez már elég rég óta hiányzott, de most a prémium előfizetéssel rendelkezők a Settings oldalon be is kapcsolhatják. Bekapcsolás után a Browse tab Spotify szekciójában kereshetünk a lejátszási listákban is.

Oldalak