Linux

A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

forrás: hu.wikipedia.org

Tor böngésző telepítése Debian 8-ra

Veled is előfordult már, hogy olyan dolgot csináltál, néztél meg a neten, amiről úgy gondoltad, hogy jobb ha nem marad nyoma? Nem vagy egyedül. A modern böngészőkben van ugyan lehetőség inkognitó vagy privát módra, de ez csak arra jó, hogy a saját gépen ne maradjon nyoma a tevékenységünknek. A meglátogatott oldalak simán eltárolják a géped IP-címét, így akár el is juthatnak hozzád.

Notepad++ Linuxon: Notepadqq

A Notepadqq egy ingyenes, nyílt forrású, Notepad++-szerű program Linuxra. Ideális eszköz szoftver fejlesztők részére, amely fel van vértezve mindennel, ami egy általános célú szövegszerkesztőtől elvárható. Tartalmaz szintaxis kiemelést több, mint 100 programnyelvhez, kód összezárást, fájl figyelést, többszörös kijelölést és még sok minden mást.

TeamViewer 10 telepítés Ubuntura, Debianra és Linux Mintre

Aki még nem ismerné, a TeamViewer egy népszerű alkalmazás, melynek segítségével a világ bármely részén található számítógéphez vagy kiszolgálóhoz másodpercek alatt lehet csatlakozni. A távoli számítógépét úgy lehet vezérelni távolról, mintha csak előtte ülnénk.

Saját mappa titkosítása Debianon

Ubuntu telepítéskor mindig megszoktam, hogy a felhasználó létrehozáskor rögtön bepipálom a felhasználó könyvtárának titkosítását is. Biztos, ami biztos alapon. Amikor a Debiant telepítettem, valahogy hiányzott ez az opció. Jó, gondoltam biztos a telepítés valamelyik másik fázisában fog rákérdezni. De nem, nem kérdezte, nem titkosította. Jólvan, biztos meg lehet csinálni manuálisan is. De meg ám!

A döntés megszületett

Kész, vége, elég volt, betelt a pohár! Egyszerűen képtelen voltam tovább tűrni az Ubuntu hülyeségeit. Ez a systemd segített meghozni a döntést, pedig mielőtt lecserélték az upstartot, a 15.04 tűnt a megoldásnak a 14.10 butaságaira. Nem bazdmeg! Ami jól működik azt el kell kúrni!

Frissítettem Ubuntu 15.04-re

Tegnap este már rohadtul bosszantott egy mostanában jelentkező hiba, ami miatt nem tudtam fájlokat átnevezni. De nem csak a Nautilusban, hanem semmilyen más fájlkezelőben, pl Double Commanderben sem sikerült. A fájl átnevezés ablak még megjelent, de hiába nyomkodtam a billentyűzetet, semmi sem történt. Próbáltam, hogy átverem: gondoltam kirakom az új fájlnevet a vágólapra és majd egérrel beillesztem, de ez se működött. Annyit találtam, hogy az ibus-daemon-t ki kell lőni: sudo pkill ibus-daemon. Hát ez nem túl kényelmes.

Címkék: 

Jessie?!

Néha ki szoktam próbálni érdekesebbnek tűnő disztrókat. Csak úgy időtöltésből, hogy lássam mások mit csinálnak, merre tartanak. Meg, hogy naprakész legyek, ha esetleg valaki kérdezne, hogy mit tudnék ajánlani, mit nem, stb.

Eddig az Ubuntunál nem találtam jobb választást. Persze, tudom sokan vannak olyanok, akik pont az ellenkezőjét mondják. Szubjektív. Nekem soha nem volt vele bajom, mindent meg tudtam oldani. Lehet, hogy mázlim volt, hogy mindig olyan hardverek használtam, amivel nem volt problémája. Vagy egyszerűen nem az operációs problémájaként tekintettem az esetlegesen előforduló kis hülyeségekre, hanem a saját tudásom hiányosságának könyveltem el. Hozzáállás kérdése.

e-Szignó Linuxon?

Kaptam ma egy es3 kiterjesztésű fájlt, azzal, hogy ezt az e-szignó programmal lehet megnyitni. Jól van. Eddig még soha nem használtam ilyesmit, de az kiderült, hogy ez valami állami digitális aláírás-féleség. Hurrá, már ilyenünk is van! Oké, töltsük le hozzá az olvasó programot!

Kell-e tudni programozni a Linux használatához?

Nem. Ahogy más operációs rendszerek használata esetén, úgy a Linux használatához sem kell tudni programozni. Vitathatatlan tény, hogy aki konyít valamicskét a programozáshoz, annak sokkal könnyebb dolga van, de ez bármely más rendszerre igaz. A modern Linux disztrók felhasználói felületei semmilyen programozási tudást nem igényelnek. A rendszer szinte minden beállítása elvégezhető grafikus felületről. Ami meg nem, az valószínű, hogy más rendszereken sem túl egyszerű.

Címkék: 

Oldalak