Becsület?

Vannak még becsületes emberek? Kérem jelentkezzenek!

Tegnap reggel egy megbeszélésre indultam. Kezemben a kedvenc cipzáros mappámmal, amiben azokat fontosabb iratokat, dokumentumokat szoktam hurcolni, amik nem férnek el a tárcámban. Nyitom a garázst, a babakocsi még tegnapelőtt csak be lett vágva az autó mögé. Hogy ki tudjak állni, ki kellett vennem a babakocsit, ezért felraktam a mappát az autó tetejére. Beszálltam gyorsan az autóba kiálltam, babakocsi vissza, ajtó bezár, indulás.

Nagyjából 1 km-t tehettem meg, mire belém hasított a felismerés: A MAPPA!!! Csendőrkanyar, vissza! A mappa sehol. Se a kukákban, se az út szélén, se az autók alatt, se a házban, sehol. A kurva életbe! Öt perc alatt eltűnt. Nem semmi! Mivel már elég jó késésben voltam, szóltam a feleségemnek, hogy figyeljen, kérdezősködjön. Pár óra múlva észere is vette, hogy egy csövi pont egy olyan mappát halász ki éppen a ház előtti kukából, mint az enyém. Gyorsan lefutott és valóban az volt. Csak egy pár jegyzetet tartalmazó jegyzettömb volt benne, a többi fontos dolog már nem volt benne.

Tehát a becsületes megtaláló, felvette, kinyitotta, megnézte mi van benne, amit fontosnak tartott azt megtartotta, a többit kidobta. Csupa személyes adatok. Név, cím, születési idő, anyja neve, adószám, bankszámla szám, taj szám, stb. Egy profi biztos tudja, mit lehet ezekkel kezdeni. Mondjuk nem pótolhatatlan dolgok voltak, de mégsem esik valami jól, hogy ezek most illetéktelen kezekbe kerültek. Tudom, jobban kellett volna figyelni, de a gondolataim már a megbeszélés körül forogtak.

Hogy nyoma legyen a dolognak, bejelentettem az esetet a rendőrség Panaszirodáján. Ott mondták, hogy ilyenkor kell adni 8 napot a becsületes megtalálónak és utána lehet csak feljelentést tenni elveszett tárgy jogtalan eltulajdonításáért.

Minden esetre a környékbeli lépcsőházakban kiplakátoltam, hogy ez és ez történt, és kérem a becsületes megtalálót, hogy juttassa vissza az elveszett iratokat, dokumentumokat.

Egyelőre semmi, várok türelmesen.